Répássy Róbert emlékeztetett, a tervezetet három hónapja bocsátották társadalmi egyeztetésre, az elmúlt hetekben nagyon sok szakmai és civil szervezet véleményét hallgatták meg, a politikus külön megemlítette az Országos Bírói Hivatala, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Ügyvédi Kamarát. A civil jogvédő szervezetek és az állampolgári észrevételeken túl a parlamenti szakaszban az országgyűlési képviselők módosító javaslatai épülhetnek be a törvénybe - húzta alá.

A törvény céljáról elmondta, tettarányos, következetes és igazságos Büntető törvényköny (Btk.) fog születni. Olyan jogszabály, ami amellett, hogy találkozik a társadalom igazságérzetével, figyelembe veszi a méltányosság elvét is - tette hozzá az igazságügyi államtitkár. 

A törvénynek választ kell adnia továbbá az elmúlt harminc év változásaira. Répássy Róbert példaként említette, hogy a hetvenes években 120 ezer regisztrált bűncselekmény történt, míg napjainkban 450 ezer. Jelentősen nőtt az erőszakos és a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények száma is. Emlékeztetett arra is, hogy szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy szükség van új büntető törvénykönyvre, ez több korábbi kormány alatt is felmerült, miniszteri biztos is felügyelte az előkészítést 2001 és 2006 között, de eddig egyetlen próbálkozás sem vezetett eredményre.

Aláhúzta: az új Büntető törvénykönyv az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat is megőrzi, vagyis továbbra is érvényesül az erőszakos elkövetőket sújtó három csapás intézménye, az uzsorások elleni szigorú szabályok és a hajléktalanok büntetőjogi védelme. 

Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások alapján új szabályok vonatkoznak a vesztegetésre bírósági vagy hatósági eljárás esetén, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Új, szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a strómanokra, a visszaesőkre és a a közfeladatot ellátó személyek (pl. pedagógusok, mentők, nevelők) elleni erőszak és a súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetőire is.

Szexuális erőszaknál (jelenlegi megnevezéssel: erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak) nem pusztán az erőszak vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem akár önmagában az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válik. 

A gyermekeket védő szabályok kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy  figyelembe vették a gyermekbarát igazságszolgáltatás kialakítása során eddig meghozott intézkedéseket is,.

A társadalmi és szakmai egyeztetések hatására születtek meg új tényállások: a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, a gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett érték meghamisítása, az illegális migrációra használt családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés.

Új büntetési és intézkedési nemeket is bevezet a jogszabály-tervezet, ilyen például a a jóvátételi munka, az elzárás, a sportrendezvényektől való eltiltás.

Önálló tényállás lesz az orvvadászat és az orvhalászat, illetve az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés is. A termőföld jogellenes megszerzése, azaz a zsebszerődések egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, a genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

 

 A büntetőhetőségi életkor határ maradt 14 év, de egyes súlyos élet elleni bűncselekmények esetén a határ 12 év lesz, de a büntethetőséghez szükség lesz beszámíthatósági orvosi vizsgálatra is. Ezt azzal indokolta az államtitkár, hogy az elmúlt 10-15 évben több ilyen súlyos bűncselekményt követtek el fiatalkorúak.

Az államtitkár aláhúzta: számos véleményt, javaslatot építettek be a tervezetbe, aminek köszönhetően széles körű társadalmi támogatottságot élvezhet az új Büntető törvénykönyv.