- A sürgető problémákat megoldani kívánó törvénymódosításoktól, melyeket az Országgyűlés például a nyáron megszavazott, csak korlátozott mértékben követelhetők meg a minőségi jogalkotás szempontjai. Ilyen esetekben ugyanis egy eleve adott törvényi konstrukción belül változtat a jogalkotó, és nincs mód azzal foglalkozni, milyen is maga a jogszabály. Mindössze a módosítás alkotmányossága és szakszerűsége tartható szem előtt, az már aligha, hogy a teljes, sokszor bonyolult, belső koherencia zavarokkal küszködő törvény hibáit maradéktalanul kijavítsuk. Ez csak a teljes újraszabályozás alkalmával tehető meg. A kormány az egész hazai jogrendszer újrakodifikálását nem tűzheti ki célul, ám azt igen, hogy a megalkotandó kódexek valóban jobbak legyenek a jelenlegieknél. Ismeretes, folynak már az új Alkotmány, a Ptk. és a Btk. előkészületei. A minőségi jogalkotást elsősorban a kódexeken kell és lehet számon kérni, meg természetesen az új törvényeken. Az igazságügyi kormányzat mindent meg is fog tenni annak érdekében, hogy jó minőségű, időtálló törvények szülessenek.

- A nyáron fontos törvények sora módosult képviselői önálló indítványok alapján, így eléggé kifogásolható módon elmaradt azok szakmai és társadalmi egyeztetése.

- Úgy gondolom, önmagában azért nem érheti kritika a képviselőket, mert törvénymódosító javaslatokat tesznek. Ez a dolguk. A parlamenti demokráciát szerintem sokkal jobban szolgálják a képviselői kezdeményezések, mint példának okáért az elmúlt húsz év gyakorlata, amikor is a kormányok uralták a törvényhozást, úgymond meghatározták a táncrendet. A képviselők pedig e szerint táncoltak. Az egyeztetési kötelezettségről tudni kell, hogy ezt a jogalkotási törvény előírja ugyan, de semmilyen szabály nem jelöli meg, hogy egy-egy előterjesztésről kiket, mely szerveket kell megkérdezni. A tervezet előkészítőjére van bízva, kivel egyeztet. Ráadásul az érintettek véleményét nem is kötelező figyelembe venni, beépíteni a javaslatba, így elmondható, hogy az elmúlt két évtizedben formálisak, „kipipálhatók” voltak az egyeztetések. Az új jogalkotási törvény többek között ezen is változtat majd.

- Hogyan?

- Szétválasztanánk a szakmai kérdéseket és a társadalmi részvételt a jogalkotásban. A jogalkotás rendjének szakmai alapú szabályozása mellett önálló törvény fogja össze a civil beleszólás, véleményezés egyáltalán nem lebecsülendő fórumait, csatornáit. Az egyeztetésekért nem csak a kormány a felelős, hiszen a törvények a parlamenti vitákban születnek. Ezért úgy gondoljuk, az Országgyűlésben, a bizottsági munkában rejlő lehetőségeket is ki kell használni a civil közreműködés érdekében. Terveink szerint a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló törvény kiváltja majd a lobbi törvényt. Annál is inkább, mert a lobbizás nem egyéb, mint a törvényalkotás befolyásolására szolgáló eszköz. A jelenlegi lobbi törvény pedig egyszerűen rossz, nem működik.

- Mi az elképzelésük?

- Álláspontunk, hogy a befolyásolás kizárólag a jogalkotás folyamatában engedhető meg, az egyedi, hatósági döntések üzletszerű befolyásolása egyáltalán nem. A lobbista pedig nem élvezhet előnyt a civilszervezetekkel szemben.

- Régi igény a jogszabályok előzetes hatásvizsgálata, amely rendszerint elmarad. Van hatásvizsgálat, de teljesen formális, minden bizonnyal azért, mert nincs előírva, mit is kell tartalmaznia. A hatásvizsgálatot nem érdemes misztifikálni. Egyetlenegy vonatkozásban, a költségvetési következmények tekintetében tartom szükségesnek és egzaktnak. Bizonyos szabályozásoknál valóban elengedhetetlen felmérni, hogy azok mennyiben érintik egy-egy terület vagy intézmény gazdálkodását. Egyébként mérni nem, legfeljebb csupán becsülni lehet bármely törvény szakmai, társadalmi kihatásait.

- Ön szerint milyen a jó jogszabály?

- Áttekinthető, logikus, közérthető, ellentmondásoktól mentes. Ekként könnyen is alkalmazható, ami rendkívül lényeges szempont nemcsak a bíráskodásban, hanem a mindennapokban, a jogkereső polgárok és az üzleti élet szereplői számára egyaránt. Az ideális és kifizetődő nyilvánvalóan az lenne, ha a vállalkozók maguk tudnák kezelni a rájuk vonatkozó szabályok nagy részét, azok megértéséhez és gyakorlatához nem kellene különböző szakértőket igénybe venniük.

- Az elmúlt időszakban több olyan törvény módosult, amely közvetlenül vagy közvetve a vállalkozások javát kívánja szolgálni. Terveznek változást a társasági jogban is?

- A gazdasági társaságokról szóló törvény, vagy ahogy a szakma ismeri, a Gt. módosítása nem szerepel a legközelebbi jogalkotási feladatok között. Egészen pontosan: jelenleg nem a Gt. változtatása, hanem a jogrendszerben való elhelyezkedése foglalkoztatja a szakértőket. Az új Ptk. előkészítése során azt mérlegelik, hogy a társasági jog bekerüljön-e a kódexbe, vagy továbbra is megtartsa önállóságát. Ha bekerül, lehet, hogy újjászületik. De idő előttinek tartom ennek taglalását. Az előző, a parlament által hatályba nem léptetett új Ptk. munkálatai során nem kis vita folyt a társasági jog különállásáról vagy a kódexbe történő beiktatásáról. Akkor a Gt. önálló maradt. A polémia feléledt, talán most nyugvópontra jut.

- Mikor várható döntés?

- Ősszel. A nagy tekintélyű jogászprofesszorokból álló szerkesztőbizottság rövidesen eldönti a kérdést.

- A cégügyek nagymértékben lerövidültek, a cégbírósági bejegyzések többsége már törvényi formanyomtatványok alapján történik. Mégis sokan megkérdőjelezik a gyorsítás létjogosultságát. Mi a véleménye erről az eljárások jobb időszerűségét ugyancsak szorgalmazó igazságügyi kormányzatnak?

- A bírósági és az államigazgatási eljárások gyorsítása és általában a bürokrácia csökkentése valóban célja ennek a kormánynak is. Az azonban már nem, hogy kockáztassuk a törvényességet. Ezért folyamatosan vizsgáljuk, hogy az elmúlt egy-két esztendőben készült gyorsító javaslatok miként válnak be a gyakorlatban. Bár az ügyfelek és a gazdaság számára kétségkívül kedvezők a rövid határidők, sérülhetnek a törvényességi követelmények. Ez rossz az állampolgároknak, és természetesen árthat az üzleti fogalomnak, hiszen visszaélésekre ad lehetőséget. A gyorsítások feltételei sem hagyhatók figyelmen kívül. A nyáron például több törvényi rendelkezés hatálybalépését azért halasztotta el a parlament, mert hiányzott azok informatikai háttere.

- Az amúgy is leterhelt jogalkalmazóknak kevés idő jut egy-egy új jogszabály „megtanulására”, bevezetésére.

- A kormány szándékaival egyezően a bíróságok igazgatási vezetése és Baka András elnök úr maga is kívánatosnak tartja, hogy gyorsuljanak a perek, ez óhatatlanul ellenállásba ütközhet a gyakorta túlterhelt bíróságokon. A bírákra nyilván nem kényszeríthetők olyan határidők, melyek már esetleg veszélyeztetik az ítélkezés függetlenségét. A kormánynak az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal együttműködve kell megtalálnia az egyensúlyt a bírói függetlenség és az állampolgárok jogos érdeke, vagyis az eljárások időszerű befejezése között. Ehhez nem csupán az eljárási törvényeket szükséges módosítani, hanem a bírósági szervezeti, igazgatási szabályokat is.

- Megszűnne az önálló bírósági igazgatás? Egyes hírek szerint visszakerülhet az igazságügyi kormányzathoz.

- Nincs ilyen tervünk. A bírósági eljárások gyorsítása, hatékonyságuk növelése nem feltételezi a bírói önigazgatás és önkormányzat megszüntetését. Azt azonban be kel látni: bár az 1997-ben létrehozott modell jól szolgálta a bíróság mint hatalmi ág függetlenségét, a kollektív igazgatás rontja a működés hatékonyságát és összemossa a felelősségi viszonyokat. A kérdés megoldására az igazságszolgáltatási tanáccsal és annak elnökével közösen szeretnénk javaslatot tenni. Várhatóan tehát egy olyan komplex törvénycsomag kerül a parlament elé, amely az eljárási szabályok mellett bizonyos bírósági szervezeti és igazgatási változtatásokat is tartalmaz. Álláspontunk szerint elengedhetetlen az egyszemélyi felelősség megteremtése, illetve a felelősségi viszonyok tisztázása a bírósági szervezet operatívabb működése érdekében. Az új szabályozás elősegítheti az önellenőrzés átláthatóságát, így nyilvánvalóvá és egyértelművé tenné annak megállapításait és következményeit.

- Mi az igazságügyi kormányzat álláspontja a bírák parlamenti bizottsági meghallgatásáról, függetlenségéről?

- Az Országgyűlés és a bíróságok viszonyát világosan szabályozzák a jogszabályok. A törvényhozó és a bírói hatalom Magyarországon elválasztva működik. Az Országgyűlés és a bíróságok tehát egymástól függetlenek. Névjegy: Répássy Róbert (42) Az igazságügyért felelős államtitkár 1992-ben, a Miskolci Egyetem jogi karán szerzett diplomát, 1995-ben ügyvéd lett, de tevékenységét szünetelteti. Politikusi pályája 1988-ban, a Fidesz miskolci szervezetének alapításával kezdődött. 1993 decemberétől behívás útján az első szabadon választott parlament képviselője lett. Az 1998. évi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett. A 2010. évi választásokig az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnökeként tevékenykedett. Nős, felesége köztisztviselő. Két gyermeke van. Hobbija a túrázás, természetjárás.