A titkos információgyűjtés új szabályairól tárgyalt az Országgyűlés
2017.04.19

A törvényjavaslat a büntetőeljárási törvényjavaslattal együtt új alapokra helyezi a titkos információgyűjtés szabályait. A titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályozása minden polgári demokrácia kulcskérdése, hiszen a legalapvetőbb emberi jogokat sérti vagy korlátozza az állam, amikor legitim célok érdekében leplezett eszközökkel kifürkészi a polgárok titkait. Az előttünk fekvő törvényjavaslat bővíti azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek betartásával az állami szervek titkos információgyűjtést folytathatnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem azt a szubjektív véleményt, szubjektív értékelést, hogy talán a mai napon ez a legjelentősebb törvényjavaslat, amely a Ház asztalán fekszik. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) A törvényjavaslat a büntetőeljárási törvényjavaslattal együtt új alapokra helyezi a titkos információgyűjtés szabályait. A titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályozása minden polgári demokrácia kulcskérdése, hiszen a legalapvetőbb emberi jogokat sérti vagy korlátozza az állam, amikor legitim célok érdekében leplezett eszközökkel kifürkészi a polgárok titkait. Az előttünk fekvő törvényjavaslat bővíti azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek betartásával az állami szervek titkos információgyűjtést folytathatnak. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja a törvényjavaslatot.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat az új büntetőeljárási törvényjavaslattal együtt értelmezhető, ezért helyes, hogy párhuzamosan tárgyalja ezt a két javaslatot az Országgyűlés.

A törvényjavaslat legfontosabb újítása ‑ amikor erről beszélek, mindig a büntetőeljárási törvénnyel együtt kívánom bemutatni a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának reformját ‑, a legfontosabb reformlépés tehát a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, valamint a rendészeti és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés világos, egyértelmű elhatárolása egymástól. Eddig ezek az információgyűjtési szabályok nem kellőképpen elhatárolva szerepeltek az úgynevezett ágazati törvényekben, nem volt teljesen világos a határvonal, hogy meddig tart a bűnüldözési célú információgyűjtés, és mikor kezdődik esetleg más szempontoknak az érvényesítése.

Az új büntetőeljárási törvény biztosítja, hogy eddig csak az ágazati törvények alapján eljáró szervek a bűncselekmények gyanújának megállapítása érdekében immáron a büntetőeljárási törvény biztosította garanciális keretek között végezzék ezt a típusú tevékenységet, ezzel egyben a valós idejű büntetőeljárás folytatására is ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket.

A fenti újítással érhető el az is egyebek mellett, hogy a hatályos rendszerhez képest megteremtődjön az ilyen jellegű titkos felderítési tevékenység fölött a külső ügyészi kontroll lehetősége.

A javaslatban foglalt módosítások eredményeként a konkrét bűncselekmény felderítése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon felkutatása, az elkövető elfogása és a bizonyítékok megszerzése mint cél kikerül ezekből az ágazati törvényekből, mert az új büntetőeljárási törvényben kap helyet.

A titkos információgyűjtés ágazati törvényekben meghatározott egyes céljai a javaslat szerint igazodnak a titkos információgyűjtést folytató szervek törvényben meghatározott feladataihoz, egyben az engedélyezés során alkalmazható szempontrendszerként is szolgálnak.

A bűnmegelőzési célból végezhető titkos információgyűjtés olyan normatív meghatározást kap az új szabályok szerint, amely alapján világosan behatárolható lesz, hogy mit kell érteni bűnmegelőzés alatt, és ehhez képest mit takarhat a titkos információgyűjtő tevékenység. A módosítás a bűnmegelőzési tevékenységet bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek tárgya nem egy adott bűncselekmény, tehát nem egy konkrét bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés.

A javaslat kizárólag a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés során engedi meg a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, bűnmegelőzési céllal.

Ahogyan az államtitkár úr is részletesen ismertette, a javaslat új garanciákat teremt, de nem változtatja meg alapvetően a titkos információgyűjtésnek nevezett eszközök két típusát, az engedélyhez nem kötött és a külső engedélyhez kötött eszközöket.

Garanciális előrelépés lesz ugyanakkor az ellenőrizhetőség magasabb foka, mivel mind az elrendelés során, mind a végrehajtás során az elrendelő bíróságnak nagyobb beleszólása van az ellenőrzés szempontjából, mégpedig azzal, hogy a bíró mérlegelési szempontjait, a vizsgálandó szempontrendszert tartalmazza majd a törvény. Ezzel garanciális szabályt léptetünk hatályba, hiszen az eddigi törvények nem állapítottak meg az elrendeléskor betartandó, követendő mérlegelési szempontokat.

Ugyanígy erősödik az ellenőrizhetőség azáltal, hogy a bíró folyamatában is ellenőrizheti a titkos információgyűjtő tevékenységet. Sőt, bizonyos esetben, ha azt állapítja meg, hogy nem az engedélynek megfelelően folytatják a titkos információgyűjtő tevékenységet, akkor megtilthatja majd ennek a tevékenységnek a folytatását.

A javaslat az eddig nem kellően szabályozott határidőkre is sokkal nagyobb figyelmet fordít, a határidők precízebben kerülnek meghatározásra az új törvény szerint.

A javaslat a nemzetbiztonsági feladatokat, a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét tartalmilag nem érinti, ezt kizárólag csak az új büntetőeljárási törvény és ezzel egyidejűleg, tehát a bűnmegelőzési célú vagy a bűnüldözési célú titkosszolgálati eszköz alkalmazása miatt érinti csak.

Tisztelt Ház! A javaslat legnagyobb újítása tehát, ahogyan elmondtam, hogy próbál rendet tenni, hogy ki milyen felhatalmazás alapján alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket Magyarországon, ezzel alapvetően nem változtatja meg az eddigi szabályozási rendszert. Tehát az a jelentősége ennek a javaslatnak, hogy a több mint két évtizedes ‑ több mint két évtizedes! ‑ nemzetbiztonsági törvényben meghatározott titkosszolgálati tevékenység változatlanul ugyanazokkal a garanciákkal folytatódik tovább, de a bűnüldözési célú vagy bűnmegelőzési célú titkosszolgálati eszközök alkalmazása új garanciális szabályokkal bővül.

Én nagyon remélem, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem abban a hangulatban fogják szemlélni ezt a törvényjavaslatot, mint ahogyan ma délelőtt elhangzott, mert ma délelőtt kígyót-békát, de különösen diktatúrát kiáltottak a kormány irányába. (Dr. Szakács László: Leginkább Vejkey Imre!) Nagyon bízom abban, hogy az ellenzéki képviselők felismerik azt, hogy a titkosszolgálati tevékenység folytatásának újabb garanciákkal bővítése nemhogy gyengítené a jogállamot, hanem erősíti a jogállamot. Ezért bízom abban, hogy mind az új büntetőeljárási törvény kétharmados rendelkezéseit, mind pedig ezeknek a törvényeknek azokat a rendelkezéseit, például a rendőrségi törvény módosítását, amelyhez szükség van az ellenzék szavazataira is, nem a ma délelőtti hangulat hatja át, hanem valóban az államtitkár úr által említett szakmai szempontok hatják át, de én hozzáteszem ezt a bizonyos garanciális szempontot is. Kérem, ne fosszák meg a magyar állampolgárokat attól, hogy újabb garanciákkal bővülhessen az őket érintő titkosszolgálati tevékenység törvényi szabályozása.

Tisztelettel kérem tehát a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Országgyűlési Napló