.1488921378.jpg)
A külföldi határozatok könnyebb elfogadását is lehetővé tenné az új nemzetközi magánjogról szóló kódex, amely a többi közt rendezné annak kérdését is: mikor járhat el a magyar bíróság, és mely ország szabályokat kell alkalmaznia - mondta a törvényjavaslat ismertetésekor Kecsmár Krisztián, az igazságügyi tárca államtitkára.
Kijelentette: a nemzetközi vonatkozású ügyek szabályainak egyetlen kötetben rögzítése a jogalkalmazók dolgát is könnyíti, a többi közt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőkét, a gyámhatóságét gondnoksági ügyben vagy az anyakönyvi szervekét az apaság megállapításakor.
A szabályozás felülvizsgálatát - amelyet 2015 óta egy erre a célra felállított szakértői testület végezte - az uniós jogi környezet változása is indokolta.
Az államtitkár a javaslat újdonságai között emelte ki, hogy az nagyobb teret biztosít a feleknek a jogválasztásban. Mint mondta, ahol nem indokolt ezt szigorúan előírni - ilyen például a családjog - , ott a bíróság megválaszthatja, mely ország joga áll közelebb az ügyhöz. Ugyanakkor a kódex - specifikus rendelkezések hiányában - az érintetteket elvezeti az alkalmazandó joghoz.
Az előterjesztés leszögezi azt is: mellőzni kell a külföldi jogot, ha annak alkalmazása súlyosan sértené a magyar jogrendszer alkotmányos alapjait, alapvető értékeit, vagyis az előterjesztés egy eszköz az alkotmányos identitás megőrzésére.
Az államtitkár a lényeges változások között említette a természetes személyek státuszával foglalkozó rendelkezéseket, a legfontosabb gyakorlati problémák között említve a két vagy több állampolgársággal rendelkezők vagy a külföldön élő magyarok családi állásának ügyeit. Mint mondta, sokan önhibájukon kívül rendelkeznek eltérő identitással két államban, mert az egyikben például nem ismerik el a családi állásuk vagy a nevük változását. A változtatás azonban már a másik állampolgárság figyelembe vételét is megengedi, ha ahhoz szorosabb szál fűzi a kérelmezőt.
A családjog területén a leglényegesebb változás a gyermekeket érinti: általánossá teszi a gyermekre nézve kedvezőbb jog alkalmazásának lehetőségét, a házastársak számára pedig lehetővé válhat a jogválasztás a vagyoni viszonyaikat illetően.
Mint elmondta, a javaslat fizetésképtelenséggel összefüggő nemzetközi szabályokat is megállapít a vállalkozásokra nézve.
Az államtitkár kijelentette: a javaslat a bizonytalanságok feloldására és a szerteágazó joggyakorlat tisztázására is hivatott.
Fidesz: 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel az új kódex
Répássy Róbert (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot elmondta, hogy egy 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel az új nemzetközi magánjogi kódex, a módosítást az új polgári törvénykönyv és a nemrég elfogadott polgári perrendtartásról szóló jogszabály is indokolja. Szerinte a határokon átnyúló modern életviszonyok egy rugalmasabb és megfontoltabb szabályozást tesznek szükségessé.
A javaslat főbb céljai közül kiemelte: a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota és családi jogviszonya kapcsán kiszűri a különböző jogrendszerek összeütközése miatti problémákat. Ezt úgy magyarázta, előfordulhat, hogy az érintetteknek a különböző országokban eltérő családi jogállása, neve van.
Hozzátette: a javaslat több rendelkezése is hozzájárul a gyermekek legfőbb érdekeinek érvényre juttatásához, valamint a vállalkozásokat érintő olyan újításokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését.
Répássy Róbert az újítások között említette, hogy általános jelleggel rögzítik, a törvény szabályait csak az olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az EU közvetlenül alkalmazandó joga vagy nemzetközi megállapodás hatálya nem terjed ki.
Kitért arra, névviselés esetén lehetőség lesz a jogválasztásra, vagyis az érintettek az általuk preferált jog alapján kaphatnak nevet. Hozzátette: a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a sértett - korlátozott esetben - választhatja annak az államnak a jogát, amelyben érdekszférájának középpontja van.
Elmondta, ha a felek a szerződésben valamely állam polgári törvénykönyvére, például az olaszra hivatkoznak, az az ügy többi körülményének figyelembe vétele mellett arra utaló magatartás, hogy közöttük az olasz jog alkalmazására hallgatólagos megállapodás van.IM: módosulnak a bíró eljárásból kizárásával kapcsolatos szabályok
A büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a jogbiztonsággal indokolta. Emlékeztetett ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a pártatlanság követelményére hivatkozva úgy döntött: a nyomozási bírót ki kell zárni az ügy érdemi elbírálásából.
A jogalkotó ezért most az Ab-határozatnak megfelelő módosítást javasol a büntetőeljárási és a büntetés-végrehajtási jogban. Ha a Ház elfogadja az előterjesztést, a törvény kimondja: a vádemelés után a bíróság további eljárásából ki van zárva az, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy annak határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.
Tágítanák ugyanakkor a nyomozási bíró hatáskörét, aki így az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata ügyében az elrendeléstől számított egy éven túl is döntést hozhatna - ismertette Völner Pál.
A javaslatnak arról a részéről is beszámolt, amely a határzárral összefüggő bűncselekmények eljárását érinti. Az ombudsman is kritizálta - idézte fel -, hogy ezen a területen nem érvényesítették a fiatalkorúakra vonatkozó külön eljárási szabályokat, megkülönböztetett bánásmódot. Ezen most változtatnak, és alkalmazni fogják a rájuk érvényes eljárási előírásokat.
Fidesz: a módosítás erősíti a büntetőeljárás garanciális szabályait
Répássy Róbert (Fidesz) támogatásáról biztosította a javaslatot, amellyel szerinte erősödnek a büntetőeljárás garanciális szabályai.
Ő is felidézte, hogy az Ab szerint csak az a helyzet felel meg a pártatlanság követelményének, ha a bíró semmilyen módon nem vett részt az érdemi ítélethez vezető büntetőeljárás megelőző szakaszában. Ennek érdekében a büntetőeljárási törvény a jövőben úgy rendelkezik majd, hogy aki nyomozási bíróként eljárt, nem vehet részt az ügy érdemi megítélésében.
Ismertette azt a tervezett módosítást is, amely alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekmények elbírálásánál - a gyorsaság veszélyeztetése nélkül - külön eljárás vonatkozik majd a fiatalkorúakra.