A bírósági vezetők munkáját értékelte a parlament
2016.12.07
A joggyakorlat elemző tevékenységgel kapcsolatban Répássy Róbert azt mondta: a tematikus elemzés mellett, a bírósági ítélkezés olyan elemzésére is szükség lenne, amelynek eredményeképpen a közvélemény megérthetné, hogy az egyes bírói szintek döntései között miért olyan nagy az eltérés. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat veszélyezteti, ha a szögesen eltérő álláspontra helyezkednek az egyes bírói szintek.
.1481112825.png)
Véleménye szerint az OBH semmilyen nyomást nem gyakorol a bírói ítélkezésre, nem avatkozik be a bírói függetlenségbe. Elmondta, míg 2010-ben 70 milliárd forint volt a bíróságok költségvetési támogatása, most már több mint 100 milliárd felett van, bár a feladatok is növekedtek valamelyest.
Közölte, korábban a központi igazságszolgáltatási régió volt a legleterheltebb, több éves ügyhátralékkal küszködtek. A szervezet feldolgozta az elmaradást, ma már sok esetben jobbak a központi régió mutatószámai, mint egyes vidéki bíróságoké - mutatott rá.
Szerinte sikerült a bíróságok szolgáltató jellegét is erősíteni úgy, hogy az emberek könnyebben hozzáférnek az adatokhoz. A bíróságok nyitottsága is jobb lett - tette hozzá.
Répássy Róbert (Fidesz) a bérekről szólva kiemelte: nem annyira fekete-fehér a helyzet, mint ahogy azt az ellenzék állítja. Az OBH elnökének költségvetési javaslata több mint 27 százalékos illetményemelést tartalmazott. Az az Országgyűlés döntése volt, hogy végül három lépésben, 5-5 százalékos emelés valósulhat meg - jelezte. Az igazságügyi dolgozók béremeléséről azt mondta: illetményük magasabb lesz január 1-től, hiszen a vetítési alap nő a bírák bérének emelkedésével.
Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiválónak minősítette a Kúria munkáját, és jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a beszámoló elfogadását. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már negyedszer tárgyalja a Kúria elnökének beszámolóját, hiszen 2011-ben döntött úgy az Országgyűlés, hogy igazgatási és szakmai vezetésre bontja szét a bíráskodást.
Hangsúlyozta: a Kúria elsősorban jogorvoslati fórum, fontos feladata a jogegység biztosítása, emellett normakontrollt gyakorol az önkormányzati rendeletek felett, elbírálja a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatokat, elvi döntéseket hoz és joggyakorlat elemzéssel is foglalkozik. Szerinte a Kúria mindegyik feladatát törvényesen, az alaptörvény szellemében látta el.
A joggyakorlat elemző tevékenységgel kapcsolatban Répássy Róbert azt mondta: a tematikus elemzés mellett, a bírósági ítélkezés olyan elemzésére is szükség lenne, amelynek eredményeképpen a közvélemény megérthetné, hogy az egyes bírói szintek döntései között miért olyan nagy az eltérés. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat veszélyezteti, ha a szögesen eltérő álláspontra helyezkednek az egyes bírói szintek. Úgy vélte: nem az a probléma, ha a különböző szinteken eltérően ítélnek meg egy jogesetet, de ha ez rendszerszintű és nagyok az eltérések az első és a másodfok között, akkor erre fel kell hívni a figyelmet. Hangsúlyozta: ezt nem kritikaként, hanem javaslatként fogalmazta meg.
Megjegyezte: a szakmai meggyőződés a bírói függetlenség része, de ha másodfokon törvénysértőnek nevezik az elsőfokú bíróság döntését, akkor törvénysértés nem lehet szakmai meggyőződés.
MTI / webradio.hu