Az Alaptörvény hetedik módosítása elé
2016.11.07

Először jelenik meg jogilag deklarált formában az alkotmányos önazonosság, az alkotmányos identitás fogalma az Alaptörvényben, és először jelenik meg a magyar jogrendszerben ez a fogalom, noha ez a fogalom természetesen létezik, és azt kell mondjam, hogy ez a fogalom régóta része a jogtudatnak. Mégis helyes lenne, ha az Országgyűlés az Alaptörvénybe illesztené az alkotmányos identitás, az alkotmányos önazonosság megfogalmazását.

"Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy jelentőségű alkotmánymódosítás előtt állunk. Engedjék meg nekem azt a véleményem hangoztatását, hogy vagy holnap, amikor ez napirendre kerül, vagy később, de meggyőződésem, hogy az Országgyűlés módosítani fogja Magyarország Alaptörvényét, ezért fontosnak tartom, hogy mindazokat a pontokat, amelyeket az összegző módosító javaslat érint, részletesebben is ismertethessem.

Az összegző módosító javaslat érinti azt a Nemzeti hitvallásban szereplő mondatot, mely szerint valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Ezzel a mondattal egészülne ki az Alaptörvény Nemzeti hitvallása. Egészen pontosan a Törvényalkotási bizottság immáron módosítani javasolja, némileg pontosítva, ezt a mondatot: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” Így szólna tehát az Alaptörvény új preambulumába illesztett mondat, amennyiben a tisztelt Ház a holnapi napon ‑ vagy később ‑ elfogadja.

Miért tartom kiemelkedő jelentőségűnek ezt a mondatot? Először jelenik meg jogilag deklarált formában az alkotmányos önazonosság, az alkotmányos identitás fogalma az Alaptörvényben, és először jelenik meg a magyar jogrendszerben ez a fogalom, noha ez a fogalom természetesen létezik, és azt kell mondjam, hogy ez a fogalom régóta része a jogtudatnak. Mégis helyes lenne, ha az Országgyűlés az Alaptörvénybe illesztené az alkotmányos identitás, az alkotmányos önazonosság megfogalmazását.

Ennek a fogalomnak az a jelentősége, hogy az Alaptörvény így majd utal arra, hogy minden államnak, minden nemzetnek van egy alkotmányos identitása, egy alkotmányos önazonossága. S mivel a magyar állam alapvetően történeti alkotmányon nyugszik, alapvetően történeti alkotmány határozza meg a magyar államiságot, ezért egyértelmű, hogy a magyar alkotmányos identitás is ebben a történeti alkotmányunkban gyökerezik. Az alkotmányos identitás fogalma ‑ mint jól tudják azok, akik figyelemmel kísérték vagy olvastak azokról a vitákról, amelyek Nyugat-Európában zajlanak az alkotmányos identitásról ‑ nagyon sokszor a nyugat-európai alkotmánybíróságok érvelésében jelenik meg, és bizony nemegyszer az Európai Unió jogával vagy az európai uniós kötelezettségekkel szemben.

Természetesen önmagában is megáll az alkotmányos identitás mint egy történelmi fogalom vagy mint egy jogtörténeti fogalom, de az alkotmányos identitásnak ilyen módon az Unió jogával való szembeállítása nem a magyar alkotmányjogban, hanem ‑ még egyszer hangsúlyozom ‑ egyes nyugat-európai alkotmánybíróságok gyakorlatában azt jelenti, hogy immáron Nyugat-Európában is elismerésre kerül, hogy az Európai Unió vagy annak jogrendszere, joga nem írhatja felül az Unió tagállamainak alkotmányos önazonosságát.

Nagy jelentőségű ez a mondat, ha bekerül az Alaptörvénybe. Erre mondhatják azt néhányan, hogy ha nem kerül be az Alaptörvénybe, akkor is igaz ez a mondat. Itt mégis többről van szó. Nemcsak arról van szó, hogy az alkotmányos önazonosságot megemlítené az Alaptörvény, hanem előírja, hogy ennek az önazonosságnak a védelmezése az állam alapvető kötelessége. Akik úgy gondolják, hogy a magyar történeti alkotmánynak van egy általa hordozott üzenete ‑ amit nevezzünk most alkotmányos önazonosságnak ‑, azok holnap szavazzanak igennel erre az alaptörvény-módosításra. Mindazok a képviselők, akik hisznek abban, hogy a történeti alkotmány egyfajta utat jelölt ki Magyarország számára, azok legyenek bátrak, és az Alaptörvény módosítását megszavazni ne féljenek.

Ugyanilyen nagy jelentőségű egyébként az összegző módosító javaslat 2. pontja által érintett új szöveg is, amely az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe lépne. Ugyanis itt az Európai Unió és Magyarország viszonyáról rendelkezik az Alaptörvény már jelenleg is hatályos szövegében, de megint csak nagyon fontos aláhúzni azt, hogy hogyan fogja fel a szuverenitás kérdését a magyar Alaptörvény. A magyar Alaptörvény abból az elméleti alapból indul ki, hogy Magyarország nem mondott le a szuverenitásáról, amikor belépett az Európai Unióba, hanem ‑ ahogy az Alaptörvényünk fogalmaz ‑ az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

Tehát a szuverenitásról való lemondás helyett közös szuverenitásról vagy közös hatáskörgyakorlásról van szó. Azt gondolom, ez egy olyan modern, a nemzetek Európája eszméjét valló tagállamok számára is kijelölhető út, amely nem áll ellentétben az Európai Unió alapszerződéseivel, nem áll ellentétben az Európai Unió jogával, mégis egy szuverén tagállam által jól definiált mondat, egy olyan mondat, amely kijelöli azt, hogy mi a viszonyunk az Európai Unióval.

A harmadik módosító javaslat által érintett cikk is nagy jelentőségű, ez ugyanis az idegen állampolgárok Magyarország területén való életét, azaz letelepedését szabályozza. Ismert ‑ ahogy Vas Imre bizottsági előadó is ismertette ‑, hogy itt a Jobbik javaslatára a törvény sarkalatos törvénnyé minősítésére kerül sor, tehát a Jobbik egyik javaslatát a bizottság magáévá tette, és azt javasolja, az Alaptörvény írja elő, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren­delkező személyek kivételével mindazok, akik Magyarország területén egyedi kérelem alapján akarnak tartózkodni, ezek a kérelem elbírálására és előterjesztésére vonatkozó szabályok immáron sarkalatos törvénybe kerüljenek. Ugyanígy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait is sarkalatos törvény határozná meg.

Tisztelt Ház! Vas Imre utalt azokra a politikai nyilatkozatokra, amelyek alapján joggal hihette bárki ebben az országban ‑ nemcsak itt ülő parlamenti képviselők, hanem bármely választópolgár hihette ‑, hogy a népszavazáson feltett kérdésnek és az arra adott válaszoknak megfelelően akár a Szocialista Párt, akár a Jobbik képviselői hozzá fognak járulni ehhez az alaptörvény-módosításhoz.

Ezen túl én igyekeztem meggyőzni önöket arról, hogy olyan jelentőségű kérdésekről van szó, amelyek az Alaptörvénybe kívánkoznak, és amelyek megfelelnek a több mint 3 millió választópolgár akaratának, de megfelelnek meggyőződésem szerint az Országgyűlés alkotmányozó többségének is. Meggyőződésem, hogy az Országgyűlésben az alkotmányozó többségnél jóval nagyobb számban vannak olyan képviselők, akik egyetértenek ezekkel a javaslatokkal. Akik azt gondolják, hogy az alkotmányos identitásunkat az Alaptörvény részévé kell tenni, az alkotmányos identitásunk alapján az állam kötelezettségét elő kell írnia az Alaptörvénynek; akik azt gondolják, hogy az Európai Unióval kapcsolatos viszonyunk Alaptörvényben való megfogalmazása, annak pontosítása szükséges; akik azt gondolják, hogy mind a Magyarországon való letelepedésnek, mind pedig a menedékjog megadásának kérdését sarkalatos törvényben kell szabályozni, ezek a képviselők ma több mint kétharmadát teszik ki az Országgyűlésnek.

Mi akkor a probléma, tisztelt képviselőtársaink? Nos, az a probléma, hogy egy gusztustalan árukapcsolással néhányan úgy gondolják, hogy azt sem szavazzák meg, amivel egyetértenek. Lelkük rajta; nyil­ván a jobbikos képviselők megmagyarázzák a választóik előtt, hogy miért nem szavazták meg azt az alkotmánymódosítást, amivel egyébként egyetértenek, amely szinte szó szerint tartalmazza azokat a gondolatokat, azokat az elveket, amivel ők egyetértenek.

Én azt hiszem, az a felelősségteljes magatartás az Országgyűlésben, hogy amivel egyetértek, arra igennel szavazok, amivel nem értek egyet, arra nemmel szavazok. Ha önök nemmel szavaznak erre az alkotmánymódosításra, azzal magyarázkodásra kényszerülnek, hogy vajon miért utasítanak el egy olyan alkotmánymódosítást, amivel egyetértenek. De, még egyszer mondom, lelkük rajta, ez legyen az önök problémája. Azonban Magyarország választói ennél többet érdemelnek, mint hogy a Jobbik kisded játékaival próbálja elodázni ennek az alkotmánymódosításnak a sorsát. Meggyőződésem, hogy egyszer majd a Jobbik meg fogja szavazni ezt az alkotmánymódosítást, vagy akár azt sem tartom kizártnak, hogy azok meg fogják szavazni, akik amúgy egyetértenek ezekkel a mondatokkal.

Tehát, tisztelt Ház, egyszer egy egészen más összefüggésben hangzott el a bölcs mondat, hogy az alkotmány nem játék. Én is azt gondolom, hogy az alkotmány nem játék. Azok, akik az alkotmánymódosítást zsarolásra használják, a tűzzel játszanak. De hát, mivel nem ez lenne az első ilyen eset, ezért már semmin sem lehet csodálkozni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki tehát egyetért az előbb általam elmondott módosításokkal, az nyugodtan megszavazhatja holnap az Alaptörvény módosítását. Nincs abban semmi olyan, tisztelt képviselőtársaim, ami miatt nemmel kéne szavazniuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Országgyűlési Napló