DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! A következő néhány percben a jövő évi költségvetés egyik fontos területéről, a harmadik hatalmi ágról, az igazságszolgáltatásról szeretnék beszélni. A költségvetésről általánosságban elmondható, hogy a kormány javaslata minden szakterületnek előrelépést jelent, igaz ez az igazságszolgáltatásra is, az igazságszolgáltatásban is jövőre tudnak fejleszteni, tudnak újabb célokat megvalósítani, és ami ennél is fontosabb, hogy az igazságszolgáltatás immáron 2010 óta tartó költségvetési támogatási növekedési üteme változatlan, sőt annál még erőteljesebb lesz a következő évben.

Egy kis emlékeztetőt szeretnék önöknek tartani, hogyan is alakult a bíróságok költségvetése az elmúlt években. 2010-ben 70,4 milliárd forint volt összesen a bírósági fejezet költségvetése, ez utána minden évben emelkedett, 2016-ra már 92,7 milliárd a költségvetési fejezet támogatása. Tehát minden évben nemcsak nominálértékben, hanem reálértékben is nőtt az igazságszolgáltatás költségvetése.

Nézzük a jövő évi költségvetést! Ismert, hogy a bíróságok szervezetéről szóló törvény szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke önállóan készítheti el a jövő évi költségvetés tervezetét, és ezt a kormány változtatás nélkül terjesztette ide az Országgyűlés elé. Az ez évi 92 milliárdhoz képest 109 milliárd forint az igazságszolgáltatás szervei közül a bíróság költségvetési javaslata, a 109 milliárd forinton belül 107 milliárd forint támogatással számol az igazságszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőne az igazságszolgáltatás költségvetése az elmúlt hét, pontosabban hat ‑ attól függ, hogy honnan számoljuk, hat költségvetési esztendőben ‑, tehát 50 százalékos növekedést érne el az igazságszolgáltatás költségvetése. Ennyit a számokról.

Mi van a számok mögött? A számok mögött, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió úgynevezett igazságügyi eredménytáblát készít minden évben a tagállamok igazságszolgáltatásairól, és ebben az igazságügyi eredménytáblában ‑ nem állíthatjuk azt, hogy ez az egyetlen fokmérője az igazságszolgáltatás teljesítményének, sőt azt kell mondanom, hogy néha félrevezetne, ha csak az Európai Bizottság szemüvegén keresztül néznénk az igazságszolgáltatást, de mégis szeretném önöknek azt a jó hírt elmondani, hogy ‑ újabb helyekkel lépett előre a magyar igazságszolgáltatás megítélése. Különböző mutatói vannak az igazságszolgáltatás mérőszámainak. Azt kell mondanom, hogy most már az európai uniós tagállamok első egyharmadában teljesít a magyar igazságszolgáltatás.

Itt szeretném leszögezni, hogy egy tekintetben évek óta jelentős lemaradást mutat a bírósági költségvetés, és ez nem más, mint a bírói illetmények ügye. A bírói illetmények a költségvetési törvény részeként, az úgynevezett bírói alapilletményként kerülnek meghatározásra. A bírói alapilletmény 2012 óta változatlan, összege 391 600 forint. Ehhez képest az előttünk lévő költségvetés, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által javasolt költségvetési tervezet egy jelentős előrelépést tartalmaz; más számítási módot, más alapot kíván a bírói illetményalap fókuszába helyezni, de a lényeg az, hogy egy jelentős előrelépés történhetne a bírósági illetmények tekintetében is. Itt szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatát, akkor viszont néhány módosítást kell végrehajtani a törvényben.

Először is, a törvényjavaslat 63. §-a, annak is az (1) és a (2) bekezdése határozza meg azt az előbb említett bírói illetményalapot, amely egyelőre változatlanul a 2012-es összegben jelöli meg a bírói illetményalapot, tehát amennyiben az Országgyűlés elfogadja a többletjuttatást, a többlettámogatást az illetményalap növeléséhez, akkor nem hagyhatjuk változatlanul az illetményalapot. Az illetményalapra vonatkozó szabály pedig, ahogy mondtam, a 63. §-ban külön található.

Még egy fontos megjegyzésem van ezzel kapcsolatban: a javaslat tartalmazza az ügyészség költségvetését is. Az ügyészség költségvetése, ahogyan a bíróságoké, folyamatosan növekvő költségvetési támogatást mutat. Az ügyészség költségvetése közel 40 milliárd forintos költségvetési tétel, de az ügyészség költségvetésébe nem tervezték a bírói illetménnyel eddig automatikusan együtt járó ügyészi illetmény emelkedését. Tehát ha a tisztelt Országgyűlés úgy dönt, hogy a bírói illetményalap emelését elhatározza, akkor ehhez az alkotmányos szokásainknak megfelelően az ügyészségi illetményalapot, az ügyészi illetményalapot is emelni kell, hiszen nem cél az, hogy az igazságszolgáltatás két alapvető szervezetének a szereplői eltérő illetménnyel rendelkeznek.

Még egy apróság: az Országos Bírósági Hivatal elnöke az illetményemelésnek, az illetmény számításának egy új módjára szeretne áttérni, ez pedig a nemzetgazdasági átlagkeresethez, pontosabban annak kétszereséhez kötné a bírói illetményalapot.

Az én személyes véleményem az, hogy tekintettel arra, hogy ez mindenképpen sarkalatostörvény-módosítást igényelne, ezért nem célszerű ezt a megoldást választani. Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy nagyobb támogatásban részesíti a bíróságokat, az őket megillető támogatást megemeli, és ebben a bérjellegű támogatásokat is megemeli, akkor elegendő az előbb már említett 63. §-ban szereplő bírói illetményalapot emelni. Lehet az illetményalap számítására akár azt a módszert is használni, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke javasol, mégis nem tartom szerencsésnek, hogy áttérjünk egy új illetményszámításra, ami az illetménytábla, az illetményrendszer megváltoztatását eredményezné. Ehelyett sokkal egyszerűbb az illetményalap emelését választani.

Tisztelt Ház! Tehát még egyszer szeretném leszögezni, hogy a kormány javaslata szerint jövőre az igazságszolgáltatás is léphet előre egyet, és ha a javaslatot elfogadják, akkor nem is kis lépést fog tenni az igazságszolgáltatás, hanem egy jelentős lépést tesz az igazságszolgáltatás. Ezért kérem az önök támogatását a törvényjavaslathoz. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)