„Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Régóta várt törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház asztalán. A törvényjavaslat preambuluma némileg formabontó módon részletes indokát adja annak, hogy miért van szükség egy új szakértői törvényre. Szeretném idézni a törvényjavaslat preambulumának utolsó két bekezdését. „Az említett minőségi változásokat követően elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az igazságügyi szakértői tevékenység és az igazságügyi szakértői szervezet megújítása, valamint az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése céljából a következő törvényt alkotja” ‑ szól a jövőbeni törvény preambulumának utolsó két bekezdése. Tehát a törvény célja a preambulum szerint a szakértői tevékenység, valamint a szakértői szervezet megújítása, továbbá az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése.
Az igazságszolgáltatás hatékonysága mellett az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom a jogállam lényege, kulcskérdése. Ha a polgárok nem bízhatnak az igazságszolgáltatásban, akkor megrendül a hitük a jogállam intézményrendszerében. A törvényjavaslat kettős célt szolgál tehát: a szakértői tevékenység megújítása jelentősen növelheti az igazságszolgáltatás hatékonyságát, egyúttal erősítheti az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Végső soron az előttünk fekvő törvény, törvényjavaslat hozzájárul a jogállamiság, a jog uralmának erősödéséhez. Márpedig, hadd idézzem ide az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdését: „Magyarország független, demokratikus jogállam.” Ezért minden olyan törvényjavaslat, amely a jogállam erősítését célozza meg, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja által támogatandó.
A törvényjavaslat legfontosabb újításait szeretném kiemelni, melyeket a képviselőcsoportunk üdvözöl. Ezeknek az újításoknak a célja, államtitkár úr is megfogalmazta az újítások célját, én szeretném úgy megfogalmazni, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység szakmai és etikai színvonalának emelése a cél a törvényjavaslat újításaival. A törvényjavaslat újításai közül szeretném a következőket kiemelni.
Mindenekelőtt a törvény önmagában egy új szerkezet, egy új kerete az igazságügyi szakértői tevékenységének, egységes normaszövegben szabályozza az eddig két törvényben szereplő jogi tárgyat, hiszen mind a szakértői tevékenység, mind pedig a szakértői tevékenység szakmai keretei, azaz a kamarára vonatkozó szabályok egy törvényben kerülnek elhelyezésre.
Ennél is nagyobb jelentőségű újítások a következők. Mindenekelőtt a törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők észszerű mértékű csökkentésére.
A javaslat részletesen szabályoz néhány, az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges kötelezettséget. Azt kell hogy mondjam, hogy a törvényjavaslat újraszabályozza az igazságügyi szakértővé válás feltételeit, eljárását és formai-tartalmi követelményeit. A rendszeres és elektronikus statisztikaiadat-szolgáltatás bevezetése jelentős előrelépés, hiszen a szakértői tevékenység annyira szerteágazó, hogy sem a szakértőket kirendelő szervezetek, így elsősorban a bíróságok, sem pedig az igazságügyi tárca nincs teljes mértékben tudatában a szakértői tevékenység széles kiterjedésének, hogyha nem rendelkezik megfelelő statisztikai adatokkal. Ezért szükséges egy ilyen statisztikaiadat-szolgáltatás bevezetése.
A szakvélemény tartalmára vonatkozó előírásokat is tartalmazza a törvényjavaslat, tehát olyan elemeket állapít meg a törvényjavaslat, olyan kötelező tartalmi elemeket, amelyek ugyan eddig szétszórtan egyes eljárási szabályokban, a bírósági eljárásra vonatkozó szabályokban, jogszabályban szerepeltek, de most ezek a követelmények egységesen kerülnek megállapításra. Kimondásra kerül az a szakma számára és az elmélet számára is egyértelmű szabály, viszont a gyakorlatban nem teljesen érvényesülő szabály, hogy tudniillik a szakvéleményben jogkérdésben nem lehet állást foglalni. Higgyék el, tisztelt képviselőtársaim, hogy a legtöbb vita a bíróságokon a szakértői véleménnyel kapcsolatban abból a helyzetből alakul ki, hogy vitatják a felek, hogy a szakvélemény jogkérdésben vagy ténykérdésben foglalt állást, és végül is nagyon sok esetben perdöntő lehet ennek a megítélése. Tehát nagyon fontos az a szabály, hogy jogkérdésben nem nyilváníthat véleményt a szakértő.
A magánszakértői vélemény intézményének meghatározása, annak a kereteinek a kimondása, megállapítása, valamint annak nyomatékosítása, hogy a megbízás alapján eljáró szakértő a függetlenség és a pártatlanság elvének megfelelően köteles eljárni, ez is egy újdonsága a törvényjavaslatnak, de azt hiszem, nagyon fontos újdonság a magánszakértői vélemény készítésének etikai és szakmai feltételei.
A javaslat erős tartalmi eleme az úgynevezett minőségbiztosítási követelmények, én az előbb azt mondtam, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység szakmai színvonalának emelését célzó követelmények megállapítása. Így az igazságügyi szakértő még a névjegyzékbe vételi kérelem benyújtása előtt köteles részt venni a miniszter által a részére szervezett jogi ismeretek oktatásán, és jogi vizsgát köteles tenni.
A kötelező szakértőjelölti idő előírása vagy egy kötelező ügyszám előírása a szakértői névjegyzékbe vétel előtt mindenképpen erősíti azt a szakmaiságot, ami a törvényjavaslat egyik célja.
A kötelező szakértőjelölti működéssel az igazságügyi szakértők szakmai önkormányzati szervének régóta hangsúlyozott igénye is megvalósul, tudniillik, hogy a szakmai szervezetnek legyen beleszólása abba, hogy kit vesz fel a sorai közé. Tehát a szakértőjelölti működés egy kicsit hasonlít más kamarák felvételi eljárásaihoz.
A javaslat újítása, hogy az igazságügyi szakértő eljárása rendszeresen értékelésre kerül. Ezt a kamara által felállított szakmai testület fogja végezni. Az értékelés eredményeként az igazságügyi szakértő alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kaphat, amely nyilvános adat lesz a szakértő tekintetében, így annak következménye természetesen a kirendelő hatóságok számára is egyértelmű. Abban az esetben, hogy ha ezt az értékelést korrektül fogja tudni elvégezni ez a szakmai testület, akkor valóságos képet kapnak a kirendelő hatóságok, bíróságok arról, hogy a szakértőtől milyen színvonalú szakvélemény várható el. A javaslat újításai között természetesen mi is üdvözöljük a szervezeti újításokat, így a jelenlegi széttagolt kamarai rendszer helyett egy egységes kamarai rendszer kerül bevezetésre. Az egységes kamarai rendszer meggyőződésünk szerint erősebb szakmai szervezet, mint a jelenlegi szakmai szervezet.
Új elemként jelennek meg a szakmai tagozatok. Ezek a szakmai tagozatok olyan szakterületek igazságügyi szakértőit foglalják magukba, amelyek az Igazságügyi Minisztérium rendeletében meghatározott egyes szakterületek szerint csoportosuló szakértőket fogják össze. Ez egy önkormányzattal rendelkező szervezet, tehát nemcsak az egész egységes kamarának, hanem a szakmai tagozatoknak is bizonyos belső önkormányzatisága lesz a jövőben. Az úgynevezett módszertani levél kiadása, amire ugyan eddig is lehetőség volt, de nagyon kevés példa akadt rá, hatékonyabbá válhat az új szabályok életbe lépésével. Ezek a módszertani levelek orientálhatják, kizárólag szakmai szempontból, a szakértőket a szakvélemény kialakítása során. A kamara finanszírozási problémáinak és egyben a kamara által ellátott közfeladatok finanszírozásának a garanciája az úgynevezett kamarai költségátalány bevezetése, amelyről fontos megállapítani, hogy nem része a szakértő bevételének, így ezzel kapcsolatban természetesen adózási kötelezettsége sincs a szakértőnek.
A javaslatban, ahogy az előbb beszéltünk a szakmai színvonal emeléséről, az etikai színvonal emelésére is nagy hangsúlyt helyez az előterjesztő. A javaslatban az etikai felelősség helyett a fegyelmi felelősség intézménye kerül elsődlegesen szabályozásra. A fegyelmi eljárásban garanciális elemekkel körülbástyázott eljárás keretében állapíthatják meg a jövőben a szakértők fegyelmi felelősségét. Új elemként jelenik meg a bejelentő részvétele ebben az eljárásban. A bejelentő az a személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben a fegyelmi felelősség megállapítását kezdeményezi, és ennek érdekében részt vehet az eljárásban. Természetesen a szakértőt számos garanciális szabály védi az alaptalan kezdeményezésekkel szemben, így természetesen a jogorvoslat lehetősége is biztosított ebben az eljárásban. Ettől egyébként elkülönül egy lehetséges etikai szabályozás megállapítása, tehát a fegyelmi felelősség mellett bizonyos etikai minimumkövetelmények is megállapításra kerülhetnek a szakmai önszabályozás jegyében.
Végezetül erősödik a törvényességi felügyelet az Igazságügyi Szakértői Kamara felett. Szeretném leszögezni, itt számos félreértés adódik azzal kapcsolatban, hogy sohasem a szakértői tevékenység tekintetében merül föl a törvényességi felügyelet igénye, hanem csak a kamara tevékenységével, a szakmai szervezet tevékenységével kapcsolatban kell hogy felmerüljön, hiszen a szakértői tevékenység törvényességi felügyeletét nem gyakorolhatja a végrehajtó hatalom. A kamara törvényességi felügyeletét viszont igenis a végrehajtó hatalomnak kell ellátnia, és így a kormány az igazságügyi miniszter útján ellátja ezt a feladatot. A törvényességi felügyelet tehát erősödik.
Bevezetésre kerül a főtitkár intézménye. Az intézmény bevezetésének a célja a kamara gazdálkodása feletti állami kontroll erősítése és a hatékonyabb működés elősegítése azáltal, hogy a miniszter által jóváhagyott, de a kamara elnöke által alkalmazott személy lehet majd a jövőben a főtitkár.
Tisztelt Ház! Összességében ennyiben kívántam bemutatni a törvényjavaslat újításait és indokoltságát. A képviselőcsoportunk nevében támogatásra javasolom a törvényjavaslatot, ahogyan mondtam, régóta várt törvényjavaslat ez a Ház asztalán. Köszönöm szépen a figyelmet.”