A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel második esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést – mondta Répássy Róbert.
Az államtitkár hangsúlyozta az állam szerepvállalását, valamint azt, hogy a kizárólag az adós által kezdeményezhető magáncsőd esetében bíróságon kívüli és bíróság által előírt eljárásra is lehetőség van.
Rámutatott arra is, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve állapítható meg a kötelezettség, hogy az adós mentesülhet a kamatok és a hiteltartozás egy részének megfizetése alól. A hitelező vagy hitelezők számára is előnyös a megállapodás – hangsúlyozta –, mivel elkerülheti a drága, hosszadalmas és gyakran eredménytelen behajtási eljárást.
Hosszú időre kiesik a csődvédelemből az, aki nem tartja be az előírásokat – ismertette –, ezt a Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi a jövőben, és ez a szervezet végzi az előzetes vizsgálatokat arról is, hogy a csődvédelmet kérő megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
A bíróságon kívüli megállapodásokat az állam regisztrálja, sikertelen egyezkedés esetén azonban megindul a bírósági adósságrendezési eljárás, azonban ez is a megegyezést célozza. Ennek hiányában a bíróság dönt a törlesztés módjáról, amely elrendelheti a nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és árának elosztását a hitelezők között.
Az adóst fizetésképtelenségi szakértő, vagyis a családi vagyonfelügyelő támogatja a kötelezettségei teljesítésében – mondta az államtitkár. Váratlan esemény bekövetkeztekor a megállapodás módosítható – tette hozzá.
Répássy Róbert a magáncsődeljárás előnyének nevezte, hogy az adós a létfenntartáshoz és a lakhatásához szükséges pénzkerettel maga gazdálkodhat, a jogszabály célja a lakhatás biztosítása, ehhez az állami törlesztési támogatás is segítséget adhat.