Répássy: Az európai bíróság a reményhez való jogot kérte számon

2014.11.19

Kötelező kegyelmi eljárást kaphatnak a tényleges életfogytiglanra ítéltek. Az Országgyűlés több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódexet. A változtatások egyike, hogy az új kegyelmi eljárást – a büntetett hozzájárulása esetén – hivatalból kell megindítani. Feltétele, hogy az elítélt legalább 40 évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből. A módosításra az Emberi Jogok Európai Bíróságának májusi ítélete miatt volt szükség.

1999 óta létezik a tényleges életfogytiglan a magyar büntetőjogban, ami annyit jelenet, hogy a bíró, amikor az életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabja, akkor úgy dönthet, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét örökre elzárja az elítélt elől. Eddig 44 esetben alkalmazták a bíróságok, ám körülbelül 10-ben még nem jogerős – mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az M1 Az Este című keddi műsorában.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyhez egy elítélt és az ügyvédje fordult, megállapította, hogy az ítélet sérti azt az emberi jogi alapelvet, hogy egy elítéltnek tudnia kell, milyen magatartási feltételekhez kell igazodnia ahhoz, hogy egyáltalán reménye legyen valaha szabadulni. Az európai bíróság valójában a reményhez való jogot kérte számon – állapította meg a politikus.
 
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem zárta ki ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy valaki ténylegesen élete végéig börtönben maradjon. Vagyis sem az életfogytiglanra való elítélés, sem pedig az, hogy valaki soha nem szabadul, nem sérti az emberi jogi egyezményt, csak olyan felülvizsgálati lehetőséget kell előírni, amelyre számíthat az elítélt – magyarázta.
 
Répássy Róbert kérdésre reagálva leszögezte: bár az államfői kegyelem mindenki számára lehetőséget biztosít, hogy kiszabaduljon, de az nem egy előre tervezhető fejlemény. Annyival egészült ki ezért a büntetés-végrehajtási törvény, hogy 40 év után mindenképpen meg kell vizsgálni, méltó-e kegyelemre az elítélt. Azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás szempontjainak megfelelne-e, ha nem zárta volna ki a bíróság az ítéletében a feltételes szabadságvesztést, egy bírókból álló, öttagú kegyelmi bizottság állapítja majd meg – mutatott rá.

A tagokat a Kúria elnöke jelöli ki kúriai bírók vagy ítélőtáblai büntetőbírók közül mindig akkor, amikor a kegyelmi kérelem beérkezik. A bizottság az igazságügyi miniszterre kötelező érvényű véleményt formálhat, a köztársasági elnök mérlegelési joga ugyanakkor megmarad – emelte ki az államtitkár.

Legkorábban 25 év múlva találkozunk az eljárással, mivel a 2000-es évek elejétől hoztak tényleges életfogytig tartó ítéleteket – húzta alá. 

Híradó