Választás, alkotmány és régió az Unióban
2003.12.10
Interjút adott lapunknak Répássy Róbert, országgyűlési képviselõ és alkotmányjogász, akit a közelgő Európa Parlamenti választásokról, az Unió készülő alkotmányáról, Magyarország súlyáról a közösségen belül és a régiókról faggattuk.
Répássy R.: Jelenleg is folyik az Európai Parlamenti választásról szóló törvény előkészítése. Igyekszünk minél több garanciális elemet beletenni, de csak azokat, amik a magyar parlamenti választási törvényben is szerepelnek. Úgy tűnik a kormány is elfogadta azt az álláspontot, hogy ezekre ugyanúgy szükség van az Európai Parlamenti választásoknál, mint a hazai választásoknál. Ugyanakkor ennek a szavazásnak kiemeli a súlyát, hogy első alkalommal kerül sor Magyarországon Európa Parlamenti választásokra, s így várhatóan magasabb lesz a részvétel, mint például Nyugat-Európában. Az is fontos tény, hogy ez az elsõ olyan eset is egyben, amikor félidőben is megmérhetnek a választópolgárok egy kormányt, egy politikai teljesítményt, hiszen a szavazás eredménye ki fogja fejezni a kormánnyal szembeni elégedettséget, vagy épp elégedetlenséget. Viszonylag kevés olyan ország van, ahol a helyhatósági választások és a parlamenti választások egy évre esnek. Általában elcsúsztatva szokott ez történni, és így nem fordulhat az elő, hogy a választópolgárok négy évig nem tudják kifejezni a politikai akaratukat.
- Hamarosan elkészül az európai alkotmány. Ez mennyire lesz előnyös, vagy épp hátrányos számunkra?
Répássy R.: Először is le kell szögeznünk, hogy az európai uniós alkotmány nem úgy fog működni, mint ahogyan például a Magyar Köztársaság vagy bármelyik másik ország alkotmánya, mert ez az alaptörvény sokkal inkább fejez majd ki célokat, jövőbeni szempontokat, elvárásokat. Kevés olyan közvetlen hatása lesz, mint mondjuk egy magyar alkotmánymódosításnak. Ez természetesen nem csökkenti a jelentőségét, csak kissé megtévesztő, hogy alkotmányként deklaráljuk. Pozitív, hogy Magyarországnak sikerült olyan szempontokat megfogantatnia az Unió régi tagállamainak vezetőinek a fejébe, amiket ők maguktól nem fogalmaztak volna meg. Ilyen például a kisebbségi jogoknak a kérdése. Igaz, hogy nem a Magyarország által kívánt formában fog ez megvalósulni, hanem ennél egy kicsit legyöngítettebb formában, de legalább hivatkozási alap lesz a jövőben. Az viszont szomorú, hogy a kereszténységre való utalás nem fog szerepelni az alkotmányban, hiába szerette volna az országok többsége. Mivel azonban az Európai Unióban akár egy tagállamnak is lehet vétó joga, ezért az országok kisebbsége meg tudta ezt akadályozni. Magáról a csatlakozásról annyit, hogy belépünk ugyan az Európai Unióba, de ez a hétköznapokra kevésbé lesz hatással. Az élet ugyanúgy fog zajlani, a csatlakozás napján is, vagy az azt követő napon is ugyanabban az ágyban fogunk felébredni, ugyanarra a munkahelyre megyünk majd be dolgozni. Tehát viszonylag keveset fognak érezni az emberek abból, hogy az Európai Unióhoz csatlakoztunk, leginkább hosszú távon lesz ennek jelentõsége.
- Nemrég Pécsett járt Horn Gyula, aki szerint már most jelentkeznek az országok, hogy melléjük álljunk, ha szavazásra kerül sor.
Répássy R.: Az Európai Unió valóban úgy működik, hogy a tagállamok próbálnak partnert keresni a saját álláspontjuk mellé, azaz lobbyznak. Az országok önmagukban nem tudnak elérni eredményeket, csak úgy, ha partnereket találnak. Éppen ezért pozitív például, hogy a Fidesz egy olyan pártnak a tagja, amelynek a legnagyobb frakciója van az Európai Parlamentben. Így a Szövetség Európa Parlamenti képviselői nem egy légüres térbe érkeznek, hanem már egy nagyobb közösségnek fognak dolgozni. Először majd nyilván ebben a közösségben fognak partnereket találni a magyar célok eléréséhez. Sőt, erre már példa is volt, hiszen az Európai Unió alkotmányának megszövegezésekor a Fidesz megpróbálta a saját Európai Néppárti kapcsolatait felhasználni. Valószínűleg a szocialista párt is ugyanezt teszi a saját frakciójában, illetve jövendőbeli frakciójában. Összegezve ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban nem leszünk egyedül, nem egyfajta unicumot fogunk ott képviselni, hanem egy olyan országot, ahol megvannak azok az értékek, amelyek Európa többi részén is.
- Kevés az esély arra, hogy az elkövetkező években létrejöjjenek a régiók. Hogy fognak így a pénzelosztások zajlani?
Répássy R.: Régi vita, hogy Magyarországon mikor jönnek létre, vagy hogy egyáltalán kellenek-e a régiók. Bizonyos vélemények szerint Magyarországon nem valósíthatók meg úgy a régiók, mint mondjuk egy szövetségi államban vagy egy úgynevezett decentralizált országban. Magyarországon nincsen ennek hagyománya. Részben Trianon miatt, részben pedig azért, mert a mai Magyarország egy régiója volt az egykori Nagy-Magyarországnak. Olyan dolgot pedig nem lehet rákényszeríteni a magyar emberekre, aminek semmiféle identitásalapja nincs. A pénzek ettől függetlenül is jönnek, ha van rá olyan szervezet, amely fogadni tudja ezeket az összegeket. A nagyobb probléma, hogy nincs ilyen szervezet. Az Európai Unió azzal is bírálta például az országjelentésben Magyarországot, hogy a mezőgazdasági támogatások fogadására sem épült ki a szervezetrendszer. De addig amíg nincsen ilyen apparátus, addig Magyarország még azt a pénzt sem fogja visszakapni, amit befizet az Unióba. És bizony az is könnyen lehet, hogy az első évben, vagy akár az első években nettó befizetők leszünk, azaz többet fogunk fizetni, mint amennyit ki tudunk hozni az Unióból.
Miskolci Napilap