Ha van fegyvere, lelőheti – Répássy Róbert az új Btk.-ról
2012.06.28

A kormány szerint egy lakásba behatoló betörőnek a bűncselekmény minden kockázatával számolnia kell – ez a szemlélet tükröződik többek között az új, hétfőn elfogadott Büntető törvénykönyvön (Btk.), amely jövő nyáron lép hatályba. Az igazságügyi tárca államtitkárával a 12 éves korhatárról, a családon belüli erőszakról, és a drogfogyasztás szankcionálásáról is beszélgettünk.

hvg.hu: Behatol valaki este a lakásomba. Minden körülmények között lelőhetem büntetlenül?
Répássy Róbert: Ha van fegyvere... De kezdjük elölről. A jogos védelmi helyzetről, nem pedig önvédelemről beszélünk (mert nem csak magamat, mást is megvédhetek), ez most is létezik, csak most nem szabad túllépni a támadás elhárításához szükséges mértéket. Már a hatályos Btk. is ad ez alól felmentést, mert azt mondja, aki túllépi ezt a mértéket, de nem tudta felmérni előzetesen, nem büntetik. Az új szabály ezt egészíti ki, és felsorol olyan eseteket, amit úgy kell tekinteni, mintha a támadás a védekező életének kioltására irányult volna. Vagyis, ha az élet kioltására is irányul, azt az élet kioltásával is el lehet hárítani.

hvg.hu: De nem tart attól, hogy ezzel vissza is lehet élni majd?

R. R.: A jogos védelmi helyzet a támadásnak csak egy pillanatában áll fenn. Ekkor lehet elhárítani, sem előtte, sem utána – ez már a jogos védelem túllépése. Vagyis ha korábban alkalmazom a jogos védelmet, ott szigorúan be kell tartani az arányosságot. Ha pedig utólag alkalmazzák, annak is meglehetnek a következményei, például önbíráskodás is felmerülhet.

hvg.hu: Lakásban, házban is, vagy ha az utcán támadnak meg?

R. R.: Éjjel, csoportosan, fegyverrel vagy felfegyverkezve való elkövetett támadás esetében lakásba behatolásnál, vagy személy elleni támadásnál áll fenn a korlátlan jogos védelem, míg a lakáshoz tartozó kertben csak a fegyverrel elkövetett támadás esetén. Ilyen helyzetben a bírósági gyakorlat most is megítéli a jogos védelmi helyzetet, de a mi szándékunk az, hogy a védekezővel szemben ne is induljon eljárás, állapítsák meg már a nyomozati szakaszban, hogy a támadás ezekben a minősített helyzetekben érte-e. Vagyis ne neki kelljen ezt bizonyítania.

hvg.hu: Látom öt méterről, a szoba másik sarkából, hogy valaki éppen mászik be a lakásomba az ablakon, egy nálam láthatóan gyengébb testalkatú ember. Lelőhetem?

R. R.: Éjjel igen. De a támadásnak be kell következnie. Vagyis a lakásba való jogtalan behatolásnak meg kell valósulnia.

hvg.hu: És, ha azt látom, hogy valaki mászik át a kerítésemen, az ablakban állva lelőhetem?

R. R.: Ha meggyőződtem róla, hogy fegyver van nála, igen. Ha nincs nála fegyver, vagy nem győződtem meg róla, akkor is védekezhetek, de csak arányosan: például lábon lőhetem.

hvg.hu: Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta, sok nagy vihart kavaró eset születik majd ennek a módosításnak a nyomán. Önök nem tartanak ettől?

R. R.: Az új BTK megfordítja a kockázatot: eddig a védekezőt terhelte, mostantól a támadónak kell szembenéznie vele. Eddig is voltak nagy port felkavaró ügyek, amikor a védekező kockáztatott, de mivel nem védekezhetett akárhogyan, rajtavesztett, esetleg a gyermekeit védte az élete árán. Most majd minden kockázatot a támadó visel. Abban igaza van Bánáti Jánosnak, hogy a jogos védelem esetei mindig nagy vihart kavarnak.

hvg.hu: Ha éjjel egy néptelen utcán szóváltásba kerülök valakivel, és úgy megverem, hogy belehal, védekezhetek azzal, hogy ő támadott meg?

R. R.: Ez bizonyítási kérdés. A jog axiómákat állít fel, és ezeket kell a valóságra alkalmazni. A büntetőjogban csak annak van következménye, ami bizonyítható. Nem alaptalanok a félelmek az új szabállyal szemben, de nem életszerűek: mindenki extrém helyzeteket felállítva keres logikai bukfencet. De a védekezés joga alapjog.

hvg.hu: Miért lehet majd megbüntetni egy 12 éves gyereket az új Btk. hatálybalépése után?

R. R.: Itt is van egy félreértés: a 12 éves gyermek büntetést nem kaphat, csak intézkedést lehet majd vele szemben alkalmazni és kizárólag életellenes, erőszakos bűncselekmények vagy rablás esetében lehet majd intézkedni.

hvg.hu: De ezt egy büntetőeljárásban állapítják meg.

R. R.: Ugyanúgy, ahogy egy fiatalkorú, például egy 14 éves gyerek esetében. És őt már börtönbe is küldhetik. 12-14 év között – intézkedésként – maximum négy évre lehet majd javítóintézetbe küldeni valakit.

hvg.hu: Az UNICEF közleményben tiltakozott ez ellen, mondván: a magyar büntetőpolitika szembemegy mindazzal, amit vállalt gyermekvédelem terén.

R. R.: Vannak országok, amelyek tagjai ennek az egyezménynek, és ahol még a 12 évnél fiatalabb gyerekek is büntethetők. A gyermekvédelmi egyezmény nem zárja ki a büntethetőséget, hanem a tagállamokra bízza, milyen életkorban határozzák meg ezt. Az egyezményt aláírók – így Magyarország is – vállalták, hogy a büntetést a végső eszköznek tekintik. Ez történik nálunk is. A javítóintézet speciális zárt intézmény – aminek hatékonyságáról már persze sok a vita.

R. R.: Minden ilyen esetben kötelező lesz a pszichológus közreműködése, hogy az illető beszámítható volt-e egyáltalán. Másrészt, csak az öt legsúlyosabb bűncselekményt szankcionálhatják majd intézkedéssel. Élet elleni bűncselekmények, rablás, kifosztás súlyosabb eseteiben. Az a 12 évnél idősebb gyermek, aki ilyen súlyos élet- vagy személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el, már rég túl van a gyerekcsínyeken, annak számolnia kell tette következményeivel. Ezekre az esetekre a büntetőjognak is reagálnia kell – például egy idős, magatehetetlen asszony agyonverésére. És azt kell mondjam, elég speciálisan reagál az új Btk. a gyermek esetén, hiszen büntetés nem hozható ellene. De hogy következmények nélkül maradjon egy élet kioltása, egy kultúrállamban elfogadhatatlan.

hvg.hu: Eddig sem maradt következmények nélkül.

R. R.: 14 év alatt gyermekvédelmi intézkedéseket hozhattak a hatóságok, ezek sikere viszont a gyermek együttműködésére volt bízva. Most majd a javítóintézetben kényszeríthetik is erre az együttműködésre.

hvg.hu: Maga a rendszer mennyire felkészült erre? Egy 12 éves gyereket megfelelően képzett ügyész hallgat ki, megfelelően képzett bíró ítélkezik majd a sorsa fölött?

R. R.: Nagyon bízom abban, hogy erre ritkán kerül sor. A javítóintézetek rendelkezésre állnak, igaz, hogy a 14 éven aluliakat elkülönülten kell majd kezelni. Egyébként – a bírósági eljárások hosszát ismerve – egy ilyen eljárásban a fellebbezést beleszámítva könnyen elképzelhető, hogy végül már egy 14 évnél idősebb gyerekkel szemben hoznak jogerős ítéletet. A bíróságok most is találkoznak olyan 18 év alatti személyekkel, akik korlátozottan beszámíthatók. Ezek a vizsgálatok sokszor azt állapítják meg az elkövetőről, hogy ennek ellenére képes volt felismerni tette következményeit. Vagyis – a pszichológus bevonásával – le fogják tudni folytatni az eljárásokat. A Gyermekbarát Igazságszolgáltatás törvénycsomag egyébként nem csak a gyermekkorú áldozatokra, hanem az elkövetőkre is megállapított speciális intézkedéseket.

hvg.hu: Ha egyébként ön szerint is ritkák az ilyen esetek, akkor a társadalmi igény diktálta ezt a változtatást?

R. R.: Az élet kioltása valóban ritka. A rablás azonban már nem, ilyen az iskolákban is előfordul nem egyszer, és nyilván eljárások is követik majd, hiszen a károsult gyermek szülei megteszik a feljelentést. Ma néhány iskolában egyszerűen nem lehet fenntartani a rendet. Nem a tanítási rendet, a normális élethez való rendet.

hvg.hu: Csak mert e logika mentén a lopást is büntethetővé lehetett volna tenni 12 éves kortól – ahogy azt a Jobbik akarta, hiszen ez is egy létező jelenség, és a büntetésére is van társadalmi igény.

R. R.: Mi eleve csak az élet elleni bűncselekményeket szerettük volna ebbe a körbe sorolni. De a parlamenti kormánypárti módosítókkal bővült ez a kör. De még így is erőszakos bűncselekményekről beszélünk, a lopás pedig nem ebbe a körbe tartozik.

hvg.hu: Szigorodik a drogpolitika is – bár a nemzetközi példák azt mutatják, hogy ezek nem használnak, nem érik el a fogyasztás visszaszorítását. Az 1998-as Btk. szigorításnál is harmadával csökkent az elterelést választók aránya, miközben a fiataloknál a könnyű drogok fogyasztása folyamatosan emelkedik. Valóban büntetőpolitikával kell ezt a kérdést kezelni?

R. R.: Érdemes megnézni, hogy a jelenlegi és az új szabályok miben különböznek egymástól: nem sokban. A fogyasztás jelenleg is büntetendő – csak nem így nevezik. A fogyasztó ugyanis megszerez, és tart magánál kábítószert. Csak eddig a fogyasztó korlátlanul választhatta az elterelést, akkor is, ha ennek semmilyen hatása nem volt. Ennek így semmi értelme, de az alkalmi kábítószer-fogyasztónak az első alkalommal most is lesz lehetősége az elterelést választani. Aki ezt sorozatban követi el, annak nem lesz – nem lehet folyamatosan megúszni a felelősséget. Pontosabban, két év után ismét tiszta lappal indul az illető. És első alkalommal a bíróság is mindig úgy ítéli meg, hogy nincs szükség szabadságvesztésre. Vagyis első alkalommal elterelés, majd egy enyhe büntetés, és ha két éven belül ismét kábítószer-fogyasztáson érik, akkor valóban megbüntetik. Tehát ésszel fognak büntetni.

hvg.hu: Életszerű az, hogy egy fiatalt két éven belül háromszor nem kaphatnak úgysem füvezésen a rendőrök?

R. R.: Nézzük meg, mi a célja a szabályozásnak. A cél, hogy a kábítószer fogyasztásától eltántorítsunk valakit. Ehhez pedig jó eszköz lehet szerintünk egy olyan megoldás, ami nem küldi börtönbe, de tudatosítja benne, hogy amit csinál, illegális. Nyilván mindannyiszor megkapjuk, hogy „bezzeg az alkoholfogyasztás nem büntetendő”, én nem vagyok szakértő, de azért nem ugyanazok az élettani hatásai.

R. R.: Egy huzamosabb alkoholista életforma valóban az lehet, de ezzel az erővel bármilyen szenvedélybetegség káros lehet.

hvg.hu: Nézzük praktikus szempontból: megnézték, hogy külföldön hol sikerült a drogfogyasztást visszaszorítani, ahol szigorúbb, vagy ahol enyhébb volt a drogpolitika? Mert az utóbbi a szakirodalom szerint hatékonyabb, a szigorúbb pedig nem javított a helyzeten sehol.

R. R.: Szerintem meg az enyhébb sem. Nem hiszem, hogy egy országban attól csökkenne a kábítószer-fogyasztás volumene, hogy szabadjára engedik.

hvg.hu: Nem szabadjára engedjük, hanem csak nem büntetjük az alkalmi füvezést például.

R. R.: Summa summarum: mindenütt csak kísérleteznek a drogprobléma kezelésével, a kriminalizálás is egy kísérlet, és a liberalizálás is egy kísérlet. Azt gondolom, hogy ha már kísérletezünk, semmiképpen sem a liberalizálás felé kell elmozdulni. Mert ez a fogyasztáshoz kapcsolódó bűnös cselekmények (terjesztés, kereskedelem) előtt is megnyitja az utat, jóval nagyobb mértékben. Megjegyzem, az elkobzás tekintetében változtatunk: már nem csak a bűnszervezet tagjaként megszerzett vagyont lehet teljes mértékben elkobozni – kivéve, amiről az illető bizonyította, hogy legális forrásból volt – hanem a kábítószer kereskedelemből szerzettet is.

hvg.hu: Először ön is üdvözölte a lelki bántalmazás tényállását, mégis leszavazta a parlament Fidesz-MSZP-KDNP közös indítványra. Ön szerint is alkalmazhatatlan tényállás lett volna?

R. R.: Szerettük volna, ha a kapcsolati erőszak előszobájának számító lelki terror büntethetővé válik. Civil szervezetek hívták fel a figyelmünket, hogy ezt ugyanis nem teljesen fedi le a hatályos Btk., holott a hosszan tartó lelki sanyargatás is büntethető. Egyetértek vele, hogy ez nehezen indokolható, de önmagában emiatt nem volt indokolt kivenni – de a többség így döntött, tudomásul kellett vennem.

hvg.hu: Általános kritika az új Btk.-val szemben, hogy szűkíti a bírók mérlegelési jogkörét. Ez miért volt cél?

R. R.: A törvény mindig szűkíti a bírói mérlegelést. A törvény a mérlegelés kereteit adja meg, ahogy az Alaptörvény írja, a bíró a törvénynek van alárendelve. Ennek az alávetésnek vannak megengedhető és megengedhetetlen formái. Úgy gondolom, hogy amikor az ítéletet meghozzák, akkor is kell mérlegelni, de a jogalkotó is mérlegelhet, amikor előírja, hogy a bírónak mit kell figyelembe vennie – például, hogy visszaeső, vagy sem az illető. Ezek most is szűkítik a mérlegelést. Most – néhány esetben – valóban a jogalkotói mérlegelést bővítette az új Btk., ilyen például, hogy az ittas járművezetés esetén kötelező lesz a jogosítványt elvenni, igaz – különösen méltánylást érdemlő esetekben – itt is lehet majd mérlegelni. Ezek relatív szűkítések, abszolút szűkítés csak a három csapás esetében van, amikor kötelező az életfogytiglant kiszabni.

HVG Kósa András