A Kelet Irodalmi és Társművészeti Alkotócsoport 40 éve alakult meg
2013.12.03
Miskolcon 1973-ban, András napján alakult meg a helyi költőkből, újságírókból álló csapat. Alapító programjukban azt a célt tűzték maguk elé, hogy az ország irodalmi élete a keleti területen élő alkotókkal gazdagodjék. (...) Sajnos sokan hiányoznak közülük: Hajdú Gábor, Szendrei Lőrinc, Répássy Tamás, Kalász László, Akác István, Cseh Károly már fentről néznek ránk, de itt maradtak köteteik és emléküket megőrizzük.
Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor emlékezett a 40 évre. A lokalitás és a temporalitás összefügg. Jókai ezen a vidéken, Tardonán bujdosott, ő mondta: „áldott legyen a föld, mely elrejtett és a nép, amely megőrizte titkunkat”. Az alakulás időszakában az értékrendben még a 2. helyen volt az irodalom, mára a 12. helyre szorult. Meghatározóak a Kelet-antológiák, különösen a Hit a szóban c. kötet. A szép szó tisztelete Miskolcon élt akkoriban, de ellenszélben, a kordivat ellenében mégis létezett a kör. Élni segítette őket a küzdeni vágyás. Hiába szűnt meg a kör, alkotói révén ma is működik. Ma is fontos az értékőrzés, a kultúraközvetítés, a szellem, az írás hitele. Életművek születtek. Fecske Csaba, Szabó Bogár Imre. I., Furmann Imre, Cseh Károly és mások országosan ismert, díjazott költők lettek. Példaértékű emlékőrzés a Múzsák Kertjében Cseh Károly emléktáblája, a Megyei Könyvtár szervezte meg, hogy Borsodgeszten a könyvtár a nevét viseli, úgy, mint Kalász Lászlóét Szalonnán. Az érdek világából jó rátekinteni az alkotók értékvilágára, élményt teremtő gondolataira. Virtuális létét megtartotta ez a szellemi alkotóközösség. Egyénnek, közösségnek értéket nyújtott. Megköszönte Utry Attila szervezőmunkáját, amit 19 éven át a Rónai Művelődési Központban végzett.
Békési Gábor irodalomtörténész emlékezett a 3 éve tartott ünnepségre, amikor Szabó Bogár Imre és Györgyei Géza átadta a Kelet dokumentumait, antológiáit, videóit a Herman Ottó Múzeumnak. Utry Attila után Cseh Károly vezette a kört, foglalta össze történetüket. Ezek szerint 1968 után pezsgő szellemi élet indult Miskolcon, ennek köszönhető a Kelet megalakulása is. Előzményei között említette a Csokor antológiát, a Kapuk előtt és az Új Bekezdés alkotókört. A Napjaink folyóiratot profinak nevezték, a Keletet amatőrnek akkoriban. A Felsőmagyarország és a Bíbor Kiadó jelentette meg az alkotók önálló köteteit, antológiáit. Megfigyelésekkel teli korszakokban a Kelet oázis volt az írók számára. Hiányoztak a kritikák, de pl. Tverdota György lektor, Cs. Varga István irodalomtörténész, Serfőző Simon, Porkoláb Tibor segítette őket. Vitatkozhatunk azon, kit lehet dilettánsnak nevezni, és kit igazi írónak, de a kör tagjai az utóbbihoz tartoznak. A Kelet műhelyként működött, egymást támogatták. Sajnálja, hogy a műhelybeszélgetésekről, író-olvasó találkozóról kevés a dokumentált anyag. Javasolja, hogy fogjon össze az ország más területein működő csoportok alkotóival és az interneten jelentessenek meg antológiát, ezzel közös értéket teremtve.
Karosi Imre újságíró, a Kódex Kiadó vezetője a 60-as évekre teszi a kezdetet, amikor a Mini Színpadon felolvasóesteket szerveztek. Kemény harcokat vívtak az akadémizmus ellen, a támogatásért, a megjelenésért. A Napjaink tehetségkutató versenyt hirdetett. Az élénk irodalmi élet mellett működtek a zenészek, grafikusok körei, önképzőkörök, táncházasok is. A Művész Klubban a Nagy László-esten több százan zsúfolódtak össze. Szerelmek, barátságok születtek. Aki tehetséges volt, előbb-utóbb megteremtette a maga boldogulását. Sokan mentek tönkre, tűntek el végleg, mert nem ismerték el őket. Szeretni és vigyázni kell az alkotókra, és tovább éltetni ezt a kört, támogatni és az olvasókhoz eljuttatni műveiket, ez most is a cél.
Borkúti László, a Bíbor Kiadó vezetője a Felsőmagyarország és a Kódex Kiadóval együtt a „sok csermelyből folyóvá alakította” az alkotókat, egyénileg és csoportosan is megjelentette köteteiket. Az utóbbi időben a kiadók közül is sok szűnt meg, lehetőségei szűkültek. A Városi Könyvtár szeretné összeállítani a város íróinak adatbázisát, a kutatási feladatot vállalják, és megjelentetni kívánják majd az interneten.
Serfőző Simon költő, kiadó emlékezett a Napjainkra, a város szellemi életére. A Hetek, a Kilencek antológia a pályakezdőkkel együtt színes palettát tárt az olvasók elé. Felolvasószínház működött, sok író-olvasó találkozót tartottak, barátságok születtek, eszmei vitáktól volt hangos a város. Szerkesztőként terve az volt, hogy a Napjaink beleolvadjon az összmagyar irodalomba, nemcsak a helyi írók fóruma legyen, hanem egyenrangú a többi jelentős vidéki fórummal, folyóirattal.
Ezután a jelenlévő írók az elhunyt társakra emlékeztek, köztük Akác Istvánra, akinek versei az országos folyóiratokban megjelentek, de kötete életében nem volt, csak két posztumusz kötet Fecske Csaba szerkesztésében: Szikár magány és Nehéz hűség címmel. Szegény Jeszenyin c. versét, Cseh Károly Ausonius délutánja c. versét, Furmann Imre Látogatások c. versét Fecske Csaba. tolmácsolta. Fecske Csaba Kerub c. versét Balázs István előadóművész olvasta fel. Györgyei Géza beszélt arról, hogy abban az időben bejárták szinte az egész országot Soprontól Parasznyáig, mindenütt értő közönségre találtak. Az első találmány c. részletét legújabb kötetéből Balázs István olvasta fel. Holló József 47 évet töltött Miskolcon, örült, hogy meghívták. Tétova szóval és Szélcsendben c. kötetét jelentette meg a Kelet, most Radnótira és Cseh Károlyra emlékező verseit olvasta fel. Karádi István is megszólalt, hiányolja a régi közösségeket, most kevés létezik szerinte. Új Noé c. versét olvasta fel. Szabó Bogár Imre költő 1967-ben került Miskolcra, a Napjainkban jelentek meg versei, majd a Kelethez került. Sokat tanult tőlük, barátokra lelt. Balassi Bálintnak c. versét Balázs István olvasta fel. Utry Attila művelődésszervező, költő beszélt a kezdetekről, a sok sikeres rendezvényről, a Kelet megalakulásától 19 éven át tartó tevékenységéről. Sokat veszített, amikor elküldték, de a családot és a Keletet megőrizte. Emlékezett Hajdú Gáborra és Mecsek Zsuzsára. Dedikációit, majd Önarckép c. versét olvasta fel. Ötvös Éva színművész emlékezett arra, hogy a férjével, Répássy Tamás költővel együtt járt a Kelet Körbe, színésztársaival együtt sok rendezvényen adta elő verseiket. Jakab Mária rádiós szerkesztőként szinte minden alkotóval készített interjút, volt, akivel többet is. Megköszönte a szép estét, és kívánja, hogy újra alakuljon ez a közösség városunk irodalmat szerető közönsége örömére.
Múzsák Kertje Alapítvány / Kühne Katalin