Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az első, demokratikus körülmények között megalkotott magánjogi kódex lesz Magyarországon, amely 2014. január 1-jén hatályba is lép – hívta fel a figyelmet a törvényjavaslat szerdán megkezdődött parlamenti vitájának elején az igazságügyért felelős államtitkár, aki szerint a közel 1600 paragrafusból álló előterjesztés méltón zárja le a jogrendszer megújításának 2010-ben megkezdett folyamatát.

Répássy Róbert az új kódex megalkotása mellett érvelve expozéjában emlékeztetett arra, hogy a hatályos Ptk. elmúlt ötvenéves – ráadásul olyan időszakban született, amikor a magántulajdon nagyon szűk határok közé szorult –, és immár több mint száz alkalommal módosították.

A kodifikáció célja egy ellentmondásmentes, gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett (2009-es) Ptk. hasznosítható megoldásait is – összegzett Répássy Róbert, kiemelve: a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése. 

Az államtitkár felidézve, hogy a kódex előkészítése 14 éve kezdődött meg a legjobb szakemberek közreműködésével, köszönetet mondott Vékás Lajos professzornak és munkatársainak, amiért elkészítették a törvényjavaslat alapjául szolgáló szakmai tervezetet. 

Répássy Róbert kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex, ugyanakkor logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű. Elmondta: a kódex új szerkezeti egységként alkalmazza a „könyveket”, amelyek a polgári jog nagyobb részterületeit választják el egymástól. Az új Ptk. könyvei: a Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és a Záró rendelkezések – ismertette. 

Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újításként említette Répássy Róbert a paragrafuscímek bevezetését, amelyek ugyan nem tekinthetők külön szerkezeti egységnek, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást. Az áttekinthetőbb szerkezet fontos szerepet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonságnak a megerősítésében – mutatott rá. Kiemelte, hogy az új Ptk. „monista elven” épül fel, azaz átfogja az üzleti világ, a kereskedelem és a magánszemélyek magánjogi viszonyait egyaránt. 

Az államtitkár szerint a kódex korszerűsítésére részben a társadalmi és gazdasági változások miatt van szükség, és azokon a pontokon indokolt a korrekció, ahol a gyakorlati igények, a jogalkalmazók visszajelzései alapján a hatályos rendelkezések nem képesek eredeti rendeltetésük betöltésére. 

Répássy Róbert részletesen ismertette a javaslat újításait, amelyek többek között érintik a családjogot, a társasági jogot, a zálogjogot, a személyiségi jogok védelmét és az öröklési jogot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga beépül az új Ptk.-ba, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a szabályokat a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz és a nemzetközi elvárásokhoz igazítsák. A családjogi könyv lényeges újításának nevezte a családi jogviták megegyezésen – kötelező közvetítésen – alapuló rendezését, aminek nagy szerepe lehet a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben is. 

Elmondta, hogy az új Ptk. jogi személyekről szóló részébe beépül a társasági jogi szabályozás. Ez a változtatás Répássy Róbert közlése szerint feltételezi, hogy a közkereseti és a betéti társaság is jogi személlyé váljon. Szintén az újítások között említette, hogy megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere, így a bevezető rendelkezések között csak az egész törvénykönyvet átható alapelvi rendelkezések maradnak meg, mint például a jóhiszeműség és a tisztesség elve, míg az egyes könyvekbe a részterületek speciális alapelvei kerülnek be, mint a gyengébb fél védelme a családjogban. 

Az államtitkár jelezte, változás a régi kódexhez képest, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná. 

Az új Ptk. a személyiségi jogok védelmében is újít – folytatta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén – a nem vagyoni kárért járó kárpótlás egyidejű megszüntetésével – új polgári jogi igényként lesz érvényesíthető a sérelemdíj. Fontos változásként említette továbbá, hogy a jövőben normatív törvényi alapja lesz annak, hogy a közszereplőket megillető személyiségi jogi jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén. A dologi jogi könyv leglényegesebb újításának a kötelmi jogi részből átkerülő új zálogjogi szabályozást nevezte, amely áttekinthetőbbé és egységesebbé válik, valamint szerkezetileg is megújul. 

Répássy Róbert szólt az öröklési jogi változásokról is, amelyek szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, egyébként a gyermekekhez hasonló állagörökösi státusz, azaz egy gyermekrész illeti meg. További változás, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét – tette hozzá. 

Az államtitkár az újítások mellett hangsúlyozta azt is: az új Ptk. megalkotása esélyt ad arra, hogy a kapcsolódó eljárási és anyagi jogszabályokat – így többek között a polgári perrendtartást, a cégjogi, számviteli rendelkezéseket és a gyámügyi, szociális tárgyú jogszabályokat – is áttekintsék. 

Demokratikus körülmények között megalkotott Ptk. 

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága múlt hétfői ülésén döntött úgy, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, amely a munka világában is hoz néhány újdonságot. Vékás Lajos akadémikus az új Ptk.-ra vonatkozó javaslat kiemelt jelentőségét abban látja, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak. A polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt beszélt.

Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a törvényjavaslat tudományos alapon nyugvó, és kifogástalan munka. Ideológiai alapon álló párt képviselőiként ugyanakkor ragaszkodnak bizonyos természetjogi tételekhez, családjogi és öröklési kérdésekhez. 

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert. 

Schiffer András, az LMP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy az új magánjogi kódex elején szerepeljen a rendeltetésszerű joggyakorlás előírása, a kölcsönös együttműködés kötelezettsége, illetve a szerzett jogok védelme. A polgári törvénykönyvnek az ökoszociális piacgazdaság és nem a „kaszárnyakapitalizmus” viszonyainak megfelelően kell védenie az emberek vagyoni és személyes jogait. 

Steiner Pál, az MSZP vezérszónoka kijelentette: a szocialista frakció támogatja új Ptk. fő irányait és bíznak abban, hogy ez a konszenzusos törvényjavaslat a vita során is fennmarad, így a végszavazás során is támogatni tudják majd az előterjesztést. A politikus köszönetet mondott az ülésterem páholyában helyet foglaló Vékás Lajos professzornak és munkatársainak a kódex előkészítéséért.