Az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári hatályba lépése számos törvény módosítását teszi szükségessé, elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályokon kell változtatni, de félszáz egyéb törvényen is át kell vezetni az új kódexre való utalásokat – mondta az igazságügyi államtitkár az ezzel kapcsolatos előterjesztés expozéjában szerdán az Országgyűlésben. Répássy Róbert szerint a javaslatban foglaltakkal – a bíróságok átnevezésén túlmenően – hatékonyabbá válhat az igazságszolgáltatási rendszer.

Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése, egyes tényállásokat összevontak, másokat szétválasztottak, illetve változott a szakaszok számozása is, ezeket a változásokat a külön törvényekben is át kell vezetni. Mindezt azonban úgy kell megtenni, hogy az új kódex 2013. július 1-jei hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos utalások a Btk.-ra továbbra is alkalmazandóak maradjanak – magyarázta az államtitkár. 

Az új büntető törvénykönyv hatékony, korszerű és egységes kódex, amely szigorú, tettarányos büntetéseket tartalmaz – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az új jogszabály alkalmazását elősegítő konferencián a Parlamentben október 12-én. Répássy Róbert ismertetése szerint emellett a javaslat tartalmazza az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Ezek közé sorolta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény kiegészül egy új fejezettel, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza. Emellett – folytatta – módosítani kell a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, mert ki kell alakítani az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek, az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedések végrehajtásának kereteit. 

Az államtitkár részletesen kifejtette az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos módosításokat, mert mint mondta, ezt szándékosan vagy a kellő információ hiányában félremagyarázták. Hangsúlyozta: interneten számos bűncselekmény, többek között terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, szerzői jogok megsértése elkövethető, ugyanakkor a hatályos rendelkezések között nincs arra előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. Mint mondta, az új szabályozás szerint az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, közvádra induló bűncselekmény gyanúja esetén. A szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt, annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és a sajtószabadságot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje – magyarázta. 

Kiemelte: a bíróság csak végső esetben rendelhet el úgynevezett blokkolást, ami nem teljes weboldal, hanem csak a bűncselekményt megvalósító adattartamú aloldal elérését akadályozná. Ezt csak nagyon szűk körben, gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény esetén lehetne megtenni. Az államtitkár a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából garanciális elemnek tartotta, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét úgy kell végrehajtani, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen, illetve hogy a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni kell a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a hozzáférés megakadályozásának jogalapjáról. 

Répássy Róbert az új büntetési nemként bevezetett sportrendezvény látogatásától eltiltás esetében kiemelte, hogy a sporttörvény szerint a kiemelt és fokozott biztonsági kockázatú labdarúgó-mérkőzéseken kötelező lesz a beléptetőrendszer működtetése 2013. július 1-jétől. Egyéb sporteseményeknél a szervező a beléptetési rendszer hiányában, szúrópróbaszerűen végezheti a nézők adatainak és a nyilvántartási rendszer adatainak az egybevetését – tette hozzá. 

Az államtitkár a jóvátételi munkával kapcsolatban kifejtette: a javaslat szerint a bíróság határozza meg a munka tartamát, de a végrehajtás konkrét feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Elmondta azt is, hogy az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését. 

Az előterjesztés emellett beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén elkövetett, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás. 

Négy közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényjavaslatot tárgyal ma az Országgyűlés. A képviselők egyebek mellett véleményezhetik a járásbírósági elnevezés bevezetését, valamint az anyakönyvi eljárások gyorsítását is.