Igazságügyi Szolgálat: fókuszban a Btk. változás
2013.05.24

Az új Büntető Törvénykönyvről, a jogszabályi változásokról, a büntethetőség korhatárának leszállításáról is szó esett az Igazságügyi Szolgálat szakmai, évértékelő napján, pénteken a Megyeházán.

Évértékelőt tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, amelyet összekötöttek a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő büntetőjogi jogszabályváltozásokat áttekintő szakmai értekezéssel pénteken a Megyeháza Dísztermében.


A megjelenteket a nap moderátora Schirger György, a Fiatalkorú Elkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya osztályvezetője köszöntötte. Ezt követően köszöntőt mondott előbb Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, majd  Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

Hatékony megoldásokat kerestek

Az államtitkár köszöntőjében többek közt elmondta, a 2012-ik évi büntetőpolitikai változások több szempontból is kiemelkedő jelentőségű újításokat hoztak. Olyan rendszerszintű módosításokat vezettek be minden területen, amelyeket hosszú folyamat eredményeként, a gyakorlati tapasztalatok, a nemzetközi irányok már régóta indokoltak és alátámasztottak. A többségében 2013. július elsejétől hatályba lépő új rendelkezéseket egyrészt a visszaesőkre vonatkozó szigor jellemzi a tételhatárok megemelése, illetve a tett-arányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyossá válása révén. A fiatalkorú és az első bűntényes elkövetők esetén a prevenciós és nevelési szempontok, a resztoratív igazságszolgáltatás elvei a továbbiakban is érvényesülnek.

A büntetések és intézkedések körének bővítése, többek között a jóvátételi munka, mint új jogintézmény bevezetése azon módosítások közé tartozik, amelyektől azt várják, hogy az alkalmazott büntetőjogi következmény valóban hatékony megoldás legyen, járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez, a bűncselekménnyel okozott sérelmek minimalizálásához, és ezáltal az állampolgárok biztonságérzetének növekedéséhez, a közrend erősítéséhez – tette hozzá Répássy Róbert.

Értékelték az elvégzett munkát

Demeter Ervin a közigazgatási rendszer átalakításáról beszélt, melynek kapcsán elmondta, 2010 őszén az átalakítás azzal kezdődött, hogy visszatértek a megyei szintre. 2011 januárjában megalakultak a kormányhivatalok, 2013 januárjától pedig a járási hivatalok is felálltak. Újragondolták, az állam saját intézményrendszerébe emelték az ügyintézést. A kormánymegbízott köszöntője végén mindenkinek megköszönte az eddig elvégzett munkát.

Az Igazságügyi Szolgálatok 2012. évi tevékenységét Kunfalvi Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnök-helyettese mutatta be. Külön kitért az áldozatsegítési tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, de bemutatta a pártfogói felügyelet munkáját is, illetve a tavalyi számadatokat, statisztikákat.

A megyei helyzetet Bogdán Zsolt igazgató ismertette, külön kitérve a mediációs tevékenységre, a közérdekű munkára, illetve a közösségi foglalkoztató Zöld Házra, mely az egyetlen ilyen a fővároson kívül Miskolcon.

A pártfogó felügyelői tevékenységet érintő új jogi környezetet Csák Ildikó, a KIH Pártfogó Felügyelői Osztályának szakreferense tekintette át. A nap folyamán három szekcióban, – közérdekű munkabüntetés végrehajtása, pártfogó felügyelet végrehajtása, büntetőügyi mediáció – tartottak szakmai munkát a megjelentek.

Az új Büntető Törvénykönyvről

Kérdésünkre Répássy Róbert elmondta, a Büntető Törvénykönyv szigorításának fókuszában az erőszakos bűnelkövetők, a visszaeső bűnismétlők állnak. Néhány kiemelkedő bűncselekmény esetén az új Btk. leszállítja a büntethetőség korhatárát 14-ről 12 évre, a törvényhozók szerint ugyanis egyértelmű, hogy már ebben a korban is kialakult a tudatosság azzal kapcsolatban, hogy embert ölni nem lehet. Az emberölés, a halált okozó testi sértés, az életveszélyes sérüléseket okozó bántalmazás, valamint a csoportos rablás azok a bűncselekmények, amelyeknél 12 év felett megindul a büntetőeljárás, igaz a 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb javítóintézeti nevelést szenvednek el, de nem mentesülhetnek a büntetőjogi felelősség alól. A Büntető Törvénykönyvnek követnie kell a bűncselekmények új tendenciáit, mondta az államtitkár. Így az új Btk. is igyekszik reagálni arra a súlyos és sokakat irritáló cselekményre, hogy egyre gátlástalanabb személy elleni bűncselekményeket követnek el. Ezért szinte zéró toleranciát hirdet meg a személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén, ezért vezették be a három csapás intézményét – tette hozzá.

miNap