A július 1-én hatályba lépő új magyar Büntetőjogi Törvénykönyv megalkotói szándékosan a magyar büntetőjog hagyományaira építették az új jogi kódexet. A Rádió Orient műsorában Répássy Róbert elmondta, nem szándékoztak változtatni a magyar Btk. klasszikus szabályain. „Nem reformláz vezette az előkészítő munkát. A korábbi, több mint 30 éves kódexben belső ellentmondások alakultak ki, valamint a bírósági gyakorlat is számos kérdést feszegetett. A kormány büntetőpolitikája köszön vissza az új Btk.-ban” – foglalta össze az igazságügyért felelős államtitkár az új törvénykönyv szükségességének okait.

Az új Btk. és Ptk. előkészítése során fontos szerepet kaptak a gyakorlati jogalkalmazók. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége kiemelte, a kodifikációban a bírósági és az ügyészségi szervezetrendszer, az ügyvédi kamara, valamint további szakterületek képviselői is részt vettek. Ennek ellenére minden szempontot nem lehetett összeegyeztetni. Répássy elmondta, a tett arányos büntetés irányába akartak elmozdulni. „Az egyes bűncselekményeknek nem abszolút büntetési tételei vannak, lehet mérlegelni. Ez alól egyedül a három csapás intézménye a kivétel” – magyarázta az új szabályokat a vendég.

Az új Btk. egyik legjelentősebb változtatása a büntethetőségi korhatár bizonyos esetekben 14 évről 12 évre való leszállítása. Az államtitkár elmondta, ezeknél a bűnelkövető fiataloknál kötelező lesz a pszichológiai vizsgálat. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy 12 éves korban már ki kell alakulnia azoknak az alapvető normáknak, amelyek szerint tilos az emberölés vagy az erőszakkal való vagyonszerzés. „Nem büntetést, hanem intézkedést lehet majd alkalmazni az ilyen bűnelkövetők ellen” – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége.

„Az előzetes fogva tartás nem lehet ítélet nélküli, előrehozott büntetés. Meg kellett határozni egy maximális időt” – emelte ki az államtitkár. A Rádió Orient vendége hozzátette, bírói ítélet nélkül 4 évig lehet előzetesben tartani a bűnelkövetőt. Ezután szabadon kell engedni, azonban ez nem jelenti azt, hogy kényszerintézkedést ne lehessen alkalmazni ellene.

Az új Ptk. kapcsán Répássy elmondta, az új kódex a korábban külön törvényekben lévő kérdéseket fogja össze. Így a komplex családjog és a társasági jog magánjogi vonatkozású része 2013-tól a Ptk. része lett. Az új Btk. révén szigorodnak és differenciáltabbá válnak a szexuális bűncselekmények szankcionálási módjai. Répássy elmondta, a szexuális kényszerítés akkor is súlyos büntetést von maga után, amennyiben ténylegesen nem következett be. Emellett a 18 éven aluliak elleni erőszak gyermekkorú ellen elkövetett bűncselekményként jelenik meg, súlyos büntetést von maga után. Kiemelte, a hozzátartozók közötti bántalmazás súlyosabb következményekkel jár, mint idegenek közötti erőszak. A KIM államtitkára a fegyvertartással kapcsolatban hozzátette, Magyarországon nem várható fegyvertartási liberalizálás. 

A hazai börtönökkel kapcsolatban a túlzsúfoltságot kifogásoló uniós hozzáállás és a rabok túlzott komfortérzetét kritizáló hangok feszülnek egymásnak. A Rádió Orient vendége a kettő közötti megoldást tartja helyesnek. „Az emberi méltósághoz szükséges körülményeket a börtönökben is biztosítani kell, ez szükséges a fegyelem biztosításához. Nagy baj lenne, hogyha a büntetőpolitikát a túltelítettség határozná meg” – emelte ki. Hozzátette, már megkezdődött a börtönviszonyok újraszabályozása, új büntetés végrehajtási kódex kezd kibontakozni. A cél, hogy a rabok értelmes munkával minél inkább hozzájáruljanak fogva tartási költségeikhez. Emellett a jövőben a férőhelyek számát is növelni kell – sorolta a feladatokat a vendég.

Répássy Róbert az országgyűlés által 2011. november 28-án elfogadott igazságügyi reform jelenlegi helyzetéről is szót ejtett. „A hatékonyság és a függetlenség összeegyeztetése a célunk. A kormánytól élesen elválasztottuk a bírósági igazgatási szervezetét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH). Ezen belül a Kúria szakmai irányítása és az igazgatási irányítás elkülönül. Az OBH elnökének hatáskörei módosultak, az Országos Bírói Tanács (OBT) erős kontrollt gyakorol a bírósági igazgatás csúcsszerve felett. Az egyszemélyi vezetéstől testületi kontrollig folyamatosan változott a törvény. Ez lehetővé teszi, hogy 2 éven belül minden ügy végére pontot tudjunk tenni, és az állampolgár az ítéleteket gyorsnak és igazságosnak érezzék” – emelte ki az államtitkár.