A Velencei Bizottság részére átadott háttéranyag az Alaptörvény negyedik módosításáról
2013.04.11

A 13 oldalas módosítás a korábbi alaptörvényi szintű szabályokhoz képest (vagyis ha az Alaptörvény és az Átmeneti Rendelkezések együttes tartalmához viszonyítjuk) valójában csak 5 százaléknyi új rendelkezést tartalmaz, és nem tekinthető vadonatúj szabályozásnak.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az újonnan beépített rendelkezések túlnyomó többsége nem korlátozza a későbbi – kétharmados többséggel nem rendelkező – kormányok mozgásterét, hiszen csak lehetőséget biztosít bizonyos szabályozásra, nem pedig kötelezettségként írja elő az annak megfelelő tartalmú szabályozást. (...)

A Módosítás tehát a nemzetközi gyakorlatban is ritka hatáskörrel ruházza fel az Alkotmánybíróságot, akkor, amikor kifejezetten lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság formai, eljárási okokból vizsgálhassa az Alaptörvényt, illetve az alaptörvény-módosításokat, akár előzetes, akár utólagos normakontroll keretében. Az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatának lehetőségére pedig nemzetközi összehasonlításban is alig található példa, és a korábbi magyar alkotmánybírósági gyakorlatból sem következett ennek lehetővé tétele.

(...)

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Módosítás e rendelkezése sem kivételes az európai alkotmányos gyakorlatban. Az 1997-ben elfogadott új lengyel alkotmány 239. cikk (3) bekezdése például a következőképpen rendelkezett: „Az Alkotmány hatályba lépése napján az Alkotmánybíróság törvények értelmezését tartalmazó határozatai elveszítik általánosan kötelező jellegüket, de az Alkotmánybíróság törvények általánosan kötelező értelmezését figyelembe vevő jogerős bírói határozatai, és a közhatalmi szervek más jogerős döntései hatályban maradnak.”

(...)

A vallási közösségek elismerése, illetve jogállásuk szabályozása rendkívül változatos képet mutat Európában. Litvániában többszintű a különböző vallási közösségek jogállása. A hagyományos vallási közösségeket, összesen kilencet, törvény sorolja fel. E kiemelt státuszú hagyományos vallási közösségeken kívül a többi, nem hagyományos vallási szervezetet nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vett vallási közösségek közül is azonban egyeseket az állam elismer, másokat pedig nem. A nem hagyományos vallási közösségeket az igazságügyi minisztérium javaslatára a parlament, a Seimas ismerheti el, feltéve, hogy ezek a közösségek legalább 25 éve egyesületként működnek. Ha a parlament az elismerést megtagadja, azt legkorábban tíz év múlva lehet ismét kérni. A különböző jogállású vallási közösségek eltérő jogosultságokkal rendelkeznek, és az alacsonyabb szintű jogállás kevesebb állami támogatásra jogosít. A hierarchia első helyen a törvényben felsorolt hagyományos egyházi közösségek, másodikon a parlament által elismert nem hagyományos közösségek (összesen két-három közösség kapott ilyen elismerést), harmadikon pedig a regisztrált, de a parlament által nem elismert közösségek állnak. Összehasonlításként: Magyarországon a legmagasabb szintű jogállás megszerzéséhez 20 évet kell vallási tevékenységet végző egyesületként működni, és a kérelem egy év után ismét benyújtható. Magyarországon továbbá jelenleg 32 vallási közösség rendelkezik a legmagasabb szintű jogállással. Ausztriában az elismerés miniszteri hatáskörbe tartozik, de emellett a parlament törvényben is dönthet ilyen tárgykörben. Ez történt például a Szír Ortodox Egyház esetében. Belgiumban az elismerésről az igazságügyi minisztérium javaslatára a parlament dönt, az elismerést szövetségi törvénybe kell foglalni, és azzal szemben nem lehet jogorvoslattal élni. Az el nem ismert egyházak közhasznú egyesületként működnek. Spanyolországban a történelmi egyházak szerződést kötöttek az állammal, egyéb vallási közösségek elismerése miniszteri hatáskörbe tartozik. Mindemellett az Európai Unió egyes államainak alkotmánya maga rendelkezik az adott állam uralkodó vallásáról, kiemelve azokat a többi vallási közösség közül. Az alkotmányban kiemelt vallási közösség például Dániában és Finnországban az Evangélikus Lutheránus Egyház, Görögországban a Keleti Ortodox Egyház, Máltán a Római Katolikus Egyház.

kormány.hu